2013. július 27., szombat

olvas

Az elmúlt két könyv.

Neil Gaiman : Óceán az út végén. Vártam, hogyne vártam volna.Kicsit szkeptikusan, nekem az utolsó könyve annyira nem volt varázslatos mint az addigi munkái. Féltem, hogy ez is kicsit csalódás lesz, a nagy várakozás után. Nem kellett volna. Nagyon klassz volt. És volt varázs bőven.
 Van az elején egy rész ahol a főszereplő elmeséli, hogy senki nem jött el a szülinapu zsúrjára. Ott megvett. Meséltem, hogy egyszer nekem is volt egy olyan szülinapi zsúrom amire senki sem jött el? Sarokházban laktunk, két nagyon nagyon széles utca kereszteződésében a ház mellett volt egy  domb - a vízműakna felett, gyerekként tökéletes méretű volt, ha meglenne még most biztos nagyon picinek látnám- felmentem a dombra és csak néztem, jobbra balra, hogy jön-e valaki, biztos csak másik időpontra emlékeznek, nem jött senki, pedig anyu még virslis-levelest is csinált, ilyet senki anyukája nem tudott, nagyon menő volt.
Szóval nem jött senki, biztos elfelejtették az előző napi majális miatt. Vagy valami. Két érzésre emlékszem, hogy szégyelltem magam nagyon hogy ilyen pária vagyok, meg egy enyhe örömre hogy legalább enyém lesz az összes virslis-leveles. (ha valaki kíváncsi lenne hogy készül a teljesen elhízott tinédzser, akkor itt az egyik hozzávaló)
A könyv izgalmas és ötletes és cuki, odavoltam érte. Azokért a jelenetekért amikor a főhős eszik, azokért különösen. Ha egyszer elolvassátok ezt a könyvet tudni fogjátok miről beszélek.
Olvassátok el.

A másik pedig a Szkafander és Pillangó volt, pislogta: Jean-Dominique Bauby.
 Szóval az az szituáció, hogy a francia Elle magazin sikeres főszerkesztője egy nap valami agyérgörcsöt kap, amitől mindene lebénul, kivéve az agya meg a jobb szeme.  Hogy a látogatóival kommunikálni tudjon, kifejlesztenek egy speciális ábécét ahol a nyelv legtöbbet használt betűje van legelöl.
Magyarul ez kábé így néz ki:
 E, A, T, N, L, S, K, É, I, M, O, Á, G, R, Z, V, B, SZ, J, H, GY, Ő, Ö, NY, LY, Ü, Ó, F, P, Í, U, CS, Ű, C, Ú, ZS.
(a betűgyakorisági mutató a titkosírásfejtők egyik legnagyobb segítője)
  (azon ismerőseimnek akikkel rengeteget szkrabbléztam: a legkisebb pontértékű van elöl)

Ezután az illető akivel kommunikálni akar szépen lassan sorolja-elmutogatja az ábécét, Jean-Dominik pedig pislog egyet ott amelyik betűt akarja mondani. Így az összepislogott betűkből szavak, a szavakból mondatok lesznek, beszélgetések, levelek, és végül a könyv amit most olvastam. Merthogy ez egy igaz történet. Eléggé letaglózó van egy könyv, amit úgy pislogtak.

És eléggé szégyellem is magamat: nekem ez a könyv nem tetszett annyira. Az író már csak az emlékeiből él, ezeket fotózza le majd mutatja be a fejezetekben - gyönyörű képeket ír le. Csak én nem szeretem a képeskönyveket, untatnak. Többször szerettem volna abbahagyni, de mekkora tisztelentlenség már abbahagyni egy könyvet amit ÚGY PISLOGTAK. Szóval végigküzdöttem magam rajta. Végig ott villogtak az üzenetek, értékeljed az életed apró örömeit amíg tudod, meg hogy legyen minden pillanat méltó az emlékezésre, satöbbi, ez még nehézkesebbé tette az olvasást.


Pedig nem nem rossz könyv, azt hiszem csak túl cinikus vagyok. Ha a ti szívetek nincs kőből akkor szeretettel ajánlom ezt is.



Most pedig elkezdtem a Trónok Harcát. A huszonhetedik oldalon járok, és máris túl sok név van, mi lesz még itt. Ehh.
(de a kiskutyás jelenet tényleg nagyon menő volt)





2013. július 24., szerda

Ma találkoztam egy hitehagyott Jehova Tanujával, (JT csaladban nevelkedett, JT felsovezeto apuka) a csávó tizenévesen- gyaníthatóan lázadásképpen- elkezdett vallastörténetet meg tudományokat tanulni, most abszolutértéken ateista. Szenvedelyesen, tüzesen, rengeteg érvvel és magyarázattal ateista. Szélesen gesztikulálva, magabiztosan, szavába vágósan, hangosan ateista. A Bibliából versre pontosan idéző ateista, ugyanakkor húrelméletet nálam sokkal magabiztosabban pedzegető ateista.* volt olyan része a beszélgetésünknek, ahol azt vettem észre, hogy karban van a kezem, pedig kevés ember tud ilyen helyzetbe hozni vita/eszmecsere közben.

Aztán rájöttem hol a bibi. Pont ugyanaz vele a gáz, mint ami valószínűleg az apjával, csak más az előjel. A megkérdőjelezhetetlen hitük lehengerlő, kizárólagos mivolta,  nincs rugalmasság, nincs kivétel.
Az apjával való párhuzamot- amire igen nagy az esély, úgy gondolom- holnap fel is vázolom neki. Valószínűleg nem fog neki jól esni, de heves hitéleti vita közben nem símogathatja meg a combom valami random kollega csak úgy következmények nélkül.



*Sokat blöffölök a nemlétező tudásomról, az átlagember annyira alulinformált, hogy ha már kétszer megnézted a BigBangTheoryt akkor kis magabiztossággal könnyedén elő lehet adni, hogy vágod mi az a higgszbozon, meg a nagy hadronütköztető. 

2013. július 21., vasárnap

xxx - Katten Kabinet

Az a baj a nagyüzemi fotózással, hogy ha az ember lány elkezd válogatni, meg szerkesztgetni, a legjobbakat a végére hagyva, és ripszropsz eltelik három hónap, vagy egy év, vagy egy élet, és amiket leginkább meg akart mutatni, vagy el akart mesélni homályba vesznek meg minden.
 

Például voltunk a VILÁG LEGKLASSZABB MÚZEUMÁBAN.

Ez az a hely, ahol az alkotásokat is fényképeztem, hogy megmutathassam nektek.
(abszolut amatőr módon, összeujjlenyomatozatm a lencsét mielőtt bementünk, és csak akkor vettem észre amikor kimentünk, így minden kép közepén lett egy homályos folt. de még illett is)

Szóval Amszterdamban van múzeum, csak a cicáknak. Festények, szobrok, reklámok, használati tárgyak, minden mi macska.

A lakás körbejárható, és mind a négy szobája padlótól plafonig tele van töltve szuperebbnél szuperebb cicás cuccokkal.







 A lakás hangulata teljesen elvarázsolt, az egymásba nyíló szobák egyre kisebbek és sötétebbek voltak, mint egy spirál befele.
Szerencsénk volt, mert mi voltunk az egyetlen látogatók az adott pillanatban, szóval még az ablakon beszűrődő fénypászmákban zizegő port is volt alkalmunk megfigyelni.

Itt kifejezetten sajnáltam hogy nem voltam beszívva, úgy gondolom, hogy Amszterdam legszürreálisabb helye és pillanata volt ez itt.

Mint minden múzeum, ez is csendes volt, de ahogy haladtunk egyre beljebb, valami orosz szöveget hallottunk némi tingilingi muzsikával, ez valóban kisérteties volt, főleg hogy a nagyon enyhe cicaszag is egyre erősebb lett, aztán ez a kép fogadott minket:



A macska ott alszik a kanapén, először azt hittük kitömött, de nem, vele szemben a sarokban meg egy hatvan éves fehét kistévén végtelenítve egy  hasonló korú szovjet rajzfilm macska-egér kergetőzős jelenete újra és újra és újra. A macska a kanapén felébredt, mosolyogva konstatálta hogy mi is csodálói és rajongói vagyunk, és nézte tovább a tévét.




Szóval csináltam sok képet, de nem fogom őket megmutogatni, csak párat:




Ezt a rotónak készítettük, ha megfigyelitek a képet alaposan, és ismeritek őt, akkor rájöttök miért:




Mondjuk a fő ok amiért nem mutogatom meg az ezernyi szuperebbnél szuperebb sarkot, képet, mert rákattintottam a múzeum weboldalára, és most vettem észre, megújították a weblapjukat, és körbe is lehet járni a kiállítást, minden egyes képet egyenként megcsodálva. Nagyon érdemes.

Ezért nem is árulom el, hogy mi ez, majd ha körbejárjátok a múzeumot rájöttök:


2013. július 20., szombat

home sweet home

http://apologetika.blog.hu/2013/07/19/break_tancolo_jezus_dicser_az_egyhaz

Erre kattintsatok, már régóta el akartam mesélni, de én nem tudtam volna rendesen lefényképezni, utca szintről.

A járdáról nem látszik a keze - a szórakozóhely teraszának a kerítését befutotta a vadszőlő,- wm azt mondta, neki kicsit olyan mintha  egy zuhanó embert ábrázolna a kép.

A brisztoli keresztény ismerőseim kedvelik a képet.
A brisztoli nem keresztény ismerőseim szintén - a jóindulatú, humoros és minőségi blaszfémizmus értékes beszélgetéseket teremthet, ami már csak azért is fontos, hogy a fiatal világi emberek könnyebben el tudják fogadni a keresztényeket illetve az idős keresztények a világiakat.



2013. július 16., kedd

"megtanítottátok a népet szavazni, most már tudják, nem babra megy a játék. kössétek fel a gatyátokat." /ismeretlen kommentelő

Mostanában megint politizálok, bár ezt nem osztom meg nap mint nap veletek. Általában politikai témájú blogok fészbuk bejegyzések alatt kommentelgetek, vitázgatok ha úgy alakul.
    Ma kifogtam egy "nagyhalat".A nőci az adatlapja alapján a Fidelitasz alelnöke (utánanéztem, tényleg)
Bemásolom ide a beszélgetésünket, mert különösebb magyarázat nélkül tökéletes képet lehet alkotni a kormány és az ellenzék egy-egy aktív de alsóbbrendű gondolkodójáról. (ez lenne ő meg én)

A beszélgetés egy olyan poszt kommentjei közt zajlott, ami negatív kritikával illette a Fidelitasz új reklámját. A hölgy és az én eszmecserém között volt még egy-két, valamelyikünket bátorító vagy ekéző komment, mindkét oldalról, ezektől eltekintek, ígérem nem fognak hiányozni.

Kezdőposzt: (akit érdekel, a Kettősmérce FB oldaláról) : Itt a Fidelitas vadi új kampányvideója. Hát senki se csodálkozzon, ha ennek megnézése után a fiatalok inkább a Bajnai-gárdában deviánskodnak!

 FidelitaszAlelnök: szerintem nincs abban a helyzetben a baloldal, hogy fiatalokat sértegessen, de legalább így még könnyebb lesz a dolgunk. ...  legalább haza hívja a fiatalokat nem elküldi őket. www.gyerehaza.org *

Én:  En miattatok emigraltam. a parom is. a tesom is, a ferje is. a harmadik tesonk most keszul a parjaval . Egyikunk se szavazott legutobb. Most mind fogunk. A szuleink is.

FA: szerintem egyenesen miattam emigráltak. ne szerénykedjen Aklü :DD 

Én: el lehet bagatellizalni a problemat hogy egy csalad mindharom gyereke kulfoldon keresi a megelhetest,de a kornyezetunkben ez egy eleg remiszto tendencia. Lehet vicceskedni, hogy mi mind ugyis komcsik vagyunk es jobb nelkulunk, de nem kell se kozgazdasznak se irodalmarnak tortenesznek matematikusnak lenni ahhoz hogy belassuk: ez a fajta mentalitas nagyon gyorsan romlasba viszi az orszagot. 

Fa: ez én barátaim közül senki nem ment el biztos mind éhen akar halni és áldozat azért maradt :)

Én: Latod, elbagatellizalod, ez a nagy baj. Ironizalsz, pedig a problema valos, es letezo, nem szabad a fejeket a homokba dugni.

Fa:komolyan írtam, hogy egy barátom sem hagyta el az országot. mind itthon boldogul. tudom, hogy hihetetlen de sokan nem akarnak Londonban árufeltöltők lenni diplomásan és 5 emberrel egy szobában nyomorogni, hogy tudjanak félre tenni zsetont.   

Én: Nem nem a zseton. Normalisan elunk, kulon lakasokban, cicaval kerttel, es en speciel egy parkra nezo irodabol nyomatom itt a kommentelest. - Nem is ertem mire ez az arufeltoltos duma - Megtanultunk egy nyelvet es itt ertekelik a tehetsegunket, ahogy otthon nem. Es bizony ehhez nem kellett egy diploma sem. Nem akarunk zsetont felrerakni, mert nem jovunk haza. De te szerencses vagy, ha olyan burok alatt tudod az eletedet folytatni, ahol Magyarorszag valoban egy szuper, elheto becsuletes orszag. Viszont kivanom hogy kinyiljon annyira a szemed hogy belasd - vannak sokan, nagyon nagyon sokan Magyarorszagon akinek nem jott be az elet, es nem turorudit akarnak hanem kicsit tobbet mint 47 ezer forint - meg hangzatos dalok egy barackfarol.

Fa: Éva amit tolsz nekem abból a kisemberizmus jön le. szar minden ebben az országban. kevés a buborék a kolában. bezzeg Londonban még a bubi is több. a nap is jobban süt. buzi Orbán. köcsög Gyurcsány. kár, hogy a nagy többség használható forgatókönyvet képtelen összeállítani a saját életére vonatkozóan és mindig mindenki a hibás.....

Én: kisemberizmus, es? az egesz orszag, az egesz vilag teli van kisemberekkel, akik igen, szeretnenek bubisabb kokakolat vasarolni, a cba sajatmarkas kolaja helyett, ennyi erted? Es igazabol ez a legszomorubb - hogy lekepezed azt a cinizmust ahogy a fidesz all a kisemberekhez. Pedig a kisemberek szavaznak, a kisemberek szulnek uj szavazokat, es a kisemberek gyerekei emigralnak. Akik mar mashova szulnek uj kisember szavazokat. a vilag 95 szazaleka kisemberekbol all.
Ami pedig az utolso mondatot illeti. nagyon rossza fajta kampanyszoveg... pont az immigralok akik a kezukbe vettek az eletuket, es mutatnak eleg jo kepet az anyaorszagrol. Karriert epitunk nem rosszat, szorgalmas es keresett embereknek szamitunk, es nem, nem hibaztatunk senkit a sajat eletunk miatt, viszont buszkek vagyunk az eredmenyeinkre.


Fa:nem értem miért cinizmus az, ha valakinek más a véleménye. de nem baj csináljanak áldozatot magukból nyugodtan.  Aklü, akkor ne jöjjön haza. pont.

Én: senki nem huzza magara itt az aldozat szerepet. Nem is ertem honnan jon ez. De ugy erzem te befejezted a kommunikaciot, es sajni az jott le, azert, mert nincsenek mukodo erveid, es nem akarsz tobbet konfrontalodni. Orultem volna ha itt letrejohetett volna egy akcio-reakcio jellegu beszelgetes, de ugy tunik a te vilagodban az en fajtam orokke Emmanuel Goldstein hive marad.

Fa: :DDDDDDD Aklü! Önt a világon senki nem tudná meggyőzni! ahogy engem sem az ellenkezőjéről.

Én: Epp ez az, ismet hozod a tokeletes peldat; ez a problema gyokere a fidesznel a kezdetektol, hogy meggyozesrol beszelsz pedig egyuttgondolkodni kellene, hogy az ellenzek az =/= ellenseg. sem kormanyon sem ellenzekben, ez a leheto legkarosabb hozzaallas a dolgokhoz.


Ennyi. Soha többet nem jött vissza kommentelni. Mindenki vonja le a következtetéseit. 


       
 *Ez az oldal az egyik legócskább és legcinikusabb dolog amit a kormány az emigránsokkal valaha tett.

2013. július 15., hétfő

meleg van meleg van, iszonyu meleg van
elszoktam en mar ettol nem birom en mar ezt
az a szep zold fu is kiegett.

amugy meg, talaltam egy blogot, tetszik a no stilusa, a temavalasztas annyira nem az en vilagom, de szeretettel ajanlom azoknak akik szeretik a gyereknevelos blogokat, oldalt az ajanloban a cirkuszigazgato

http://miezacirkuszmarmegint.blog.hu/

2013. július 14., vasárnap

Q

Na, befejeztem az 1Q84-et.
A lány, aki ajánlotta, tegnap szült, a legjobbakat kívánom neki.

Az 1Q84. Először is, hosszú. Nagyon, nagyon hosszú könyv. 8oo  oldalt felülről simogatja. Másodszor, lassú. nagyon lassú. A cselekmény iszonyú lassan bontakozik ki.
Harmadszor, Murakami egy zseni. Nem volt olyan alkalom hogy ne egy megkönnyebbült sóhajjal nyitottam volna ki a könyvet, azonnal beszippant.
Azokat a könyveket nem szeretem különösebben, ahol  a történet több szálon fut. Beleélem magam az egyikbe, majd a legváratlanabb pillanatban át kell hangolódni a másikra. Ez a könyv Tengo és Aomame története, de a két sztori közti váltás egyáltalán nem zavaró, a történet, ahogy a két szereplő is, spirálisan halad, egyre közelebb egymáshoz.

Van benne egy ilyen kis párhuzamos univerzum műsor is, az elmúlt két hétben rengeteget gondolkodtam ezen, emiatt.

Például azon, tegyük fel vannak egymástól kicsit eltérő, végtelen számú párhuzamos univerzumok, akkor előfordulhat, hogy az egyikben abszolut ateista vagyok (és gonosz is) a másikban pedig mélyen hívő keresztény (és jó is). Szóval ebben a gondolatmenetben Isten abszolut létezik, az ateista olvasóimat megkérném, hogy ha képesek a párhuzamos univerzumokat elképzelni, akkor ugyan nyújtóztassák már ki az agyukat még egy centivel.
Szóval mivel Isten mindenek felett való, és egy, ezért az össze univerzumot szemmel tartja.Ha mindkét síkon meghalok, akkor vajon hova kerülök? A mennybe, vagy a pokolba? Vajon van minden univerzumnak saját mennyországja és pokolja? Vagy csak egy van, de akkor mi alapján jutok a végső nyughelyre?

Ezt a könyvet azért inkább gyakorlott olvasóknak, olvasni szeretőknek ajánlom.

Amúgy bevallom, az olvasással kapcsolatban abszolut sznob vagyok voltam, és néha nyíltan, többnyire leplezetten lenéztem azokat akik nem olvasnak.
Ez rossz, és buta, bocsánatot kérek mindenkitől. Egyáltalán nincs igazam, amikor arra gondolok, hogy olvasás nélkül nem lehet elég szellemi muníciót összegyűjteni, van akinek ez máshogy természetes, (és a diszleksziásokkal szemben is szemét lennék. )
Másrészt pedig, én ugyanolyan egysíkú vagyok, soha nem nézek egy filmet, egy sorozatot sem, pedig ez ugyanúgy a kultúra része, szóval megfogadtam, hogy ezentúl megnézek hetente egy filmet.


2013. július 13., szombat

szar

Ma sétáltunk egyet wmmel a kikörőben, fagyiztuk, hajókáztunk. A kikörői sétány közepén, egy jókora halom lószar éktelenkedett. Annyira nem zavaró, a kikötö azon része régen ilyen raktáros silós terület volt, valahogy a lószar hozzátartozik a vintidzs életérzéshez.
Mindegy, szóval ott ül a lószar a sétányon, pont a gőzdaru alatt. Jó sok turista, kicsit előrébb még a komótosan klappogó rendőröket is látni, akiknek a járműve hagyta hátra a a halmocskát.
Velünk szemben három idősebb pár. A nők egymás mellett andalognak, mind a daru kampóját figyelik. Kiristálytisztán látszott, hogy bele fognak sétálni a szarba. Kettő közülük  észrevette, de a harmadik még mindig nem hajtotta le a fejét, vékony nyári szandi, és a kupac meg bőven bokáig felért. Próbáltam integetni, de nem vett észre, szóval rászoltam hogy stop, stop STOP sSTOP STOP!   A végén már konkrétan kiabálnom kellett, és azt a lépést amivel bokáig merült volna meg brikettben a levegőben állította meg, hátrahőkölvén az őrült nőtől, konkrétan megijedt. Elnézést kértem, lemutattam a sétányra, elég gyorsan összerakta mi történt, és nagyon hálálkodott, konkrétan az utolsó pillanatban mentettem meg.
Nagyon vicces jelenet volt.


Amúgy szar.
Csütörtökön, miután blogoltam helyzetjelentést, ráncfelvarrtam az önéletrajzomat, jelentkeztem három helyre, illetve megkerestem egy volt kollegámat, aki munkaerőközvetítéssel foglalkozik, hogy tud e valamit.
Pénteken behívtak egy interjúra a háromból, de azt visszautasítottam - szarabbul csak akkor vagyok hajlandó a mostaninál keresni, ha tényleg érdekes a munka.
Az ex-kolleganőm azt mondta, hogy konkrét állást nem tud, de az ő irodájukban keresnek valakit, a jelentkezési lapra írjam fel a nevét, és uccu.
Szerdán megyek interjúra.
Itt is szarabbul keresnék, de nagyon érdekes lenne a dolog, és még szélesebb lenne a tapasztalati repertoárom. Ami már most is igen mutatós.Szóval attól nem félek hogy találok e munkát vagy sem. A végkielégítés bő két hónapot fedez, szóval válogatni is van lehetőségem, bár ez az utóbbi eléggé jó iránynak tűnik.

De azért mégis szar. A dolog kifejezetten igazságtalan. A cég nyereséges volt, kicsi cuki és kreatív. Picsábamá. Nekem egy eléggé súlyosan felfelé irányuló karrierem volt, az volt a tervben hogy rám építve az elkövetkező félévben nyit az irodánk egy pénzügyi osztályt - a munkát a Londoni irodából elszippantva,  - a sulit ugyebár fizették . Egy csomót kellett gondolkodnom, meg terveznem, rengeteg tanulás volt a folyamatban, mindezt úgy hogy biztonságban tudhattam magam.
Szóval hiába rühelltem a kollegáimat, és hiába volt maga a munka egy kényszerpálya, az utóbbit megszoktam és megtaláltam benne a magam szakmai kielégülését, az előbbi meg ...  hát jó az szar volt, de az éltetett ha kiderül a sulim meg a tervek akkor az arcuk minden pénzt megér majd.

Aztán mivel a céges szellemi kihívások lendületből görgették magukat előre, tudtam itthon az agyamat fejleszteni, az olvasás az eléggé ment mostanában, és az angolom ismét szintet lépett, azt hiszem, hogy a szókincsem mostanra már simán veriegy átlagos angol fiatalét.

Szóval újrakezdeni, nulláról valahol megint, bebizonyítani hogy igenis rám lehet bízni, akár a nemlétező munkafolyamatot is azzal hogy EZÉSEZ legyen a végkifejlet - ez elszomorít eléggé.
Plusz hajlamos vagyok nem kijönni a főnökeimmel, és ez itt nem volt gond, a nagyfőnöknek még csak két húzása volt, ami két év alatt igen jó arány

Szóval az az igazság, hogy azért eléggé ki vagyok akadva, mekkora szívás már ami velünk történt, mekkora..


2013. július 11., csütörtök

így megy ez

Egy ideje nem szerettem a munkahelyemen. A legkevésbé sem jövök ki a kollegáimmal. Pontosabban egy bizonyossal nagyon nem, a többi meg nem érdekel annyira, hogy beszálljak a fúrásfaragásba. Az utóbbi hetekben volt egy nagyobb balhé, nem meséltem róla, jól jöttem ki belőle, de a modzsóm  is a kárát látta , meg az érzelmi kötödésem is. Az a bizonyos lány pedig méginkább rákapcsolt az ellehetetlenítésembe, szóval  kifejezetten magányos voltam ha a kettő darab barátnőm nem volt aznap bent. Nyilván nem segít az sem, hogy mindenkit elkezdek mélyen lenézni aki egy ilyenbe belemegy, ha meg lehet arról győzni téged, hogy én szar alak vagyok, anélkül hogy ezt a saját bőrödön tapasztalnád, akkor az a te veszteséged, nem az enyém.

No de mindegy is.
Ezt figyeljétek.
Ma lejött a nagyfőnök Londonból, és bejelentette, hogy a céget tulajdonló cég, eladott minket a picsába, szóval augusztustól mindenki ki van rakva, ő is, mindenki.
Hát, volt nagy zendülés. elvileg van másfél hónapunk, utána meg lesz végkielégítés satöbbi, de eléggé szívóbaszó a szitu.

Mindenki bőgött meg ájuldozott, én csak mosolygtam - az érzelmi kötés a céggel a legutóbbi hacacáré után megszakadt, minden nap azon gondolkodtam hogy lépni kellene. Mondjuk nem így tettem volna.
Mindenesetre a sors eléggé komolyan felsorakoztatta a mimikai repertoárját, az aki mondjuk eléggé keresztbetett nekem, az a sokkal durvábban szívó emberek között van.

Most azért fő az én fejem is, nem voltam erre a műsorra felkészülve, ehh.
(remélem azért a tendencia megmarad, eddig még csak jobb jobb melót kaptam az előzőnél)

Helyzetjelentésünket hallották.


2013. július 7., vasárnap

búúúúú

Reg politizaltam mar, most sem az van, csak amolyan közéleti hírekre reflektálás.

A buzi-ügyről lesz szó, sok-sok triviával, ez a bejegyzés inkább a kevésbé felvilágosult-tájékozott olvasóim számára íródik, a nyitottabb gondolkodású olvasók lapozhatnak

Én heteró vagyok, annak születtem. Soha nem érdekeltek a lányok szekszuálisan. Pedig - és ebben biztos vagyok- nem egy férfi olvasóm van, akinek kevesebb lehetősége van (voltlesz) olyan nőkre amilyenekre nekem lett volna. Értsd ezt külsőleg, agyilag, sőt a kettő pöpec kombinációjában is. És itt nem esetlegességekről beszélgetünk hanem konkrét szituációkról.
Az, hogy ezekkel a lehetőségekkel nem éltem,  semmiféle köze nincs semmiféle moralitáshoz. Ennek kizárólag ahhoz van köze, hogy nem ez a gusztusom.
Mert én a fiúkat szeretem, így születtem.

(itt kell megjegyeznem, hogy minél több nyelvet beszél valaki, annál több kultúrát ismer, és amíg még számított, sajnáltam picit hogy nem vagyok biszexuális - nem játszom két kapura - most meg már ugyebár mindegy. Mondjuk most, hogy már monogámiát fogadtam,, az, hogy ázsiai férfival soha nem csináltam az jobban zavar mint hogy nővel nem)

Remélem akkor megegyezhetünk abba, hogy ez az esetek nagy többségében nem egy tanult viselkedésforma, ezzel az ember együtt születik. Mondjuk úgy mint az abszolut hallással tejallergiával vagy a göndör hajjal. Gondolom nem kell belemenni olyan alap dolgokba micsoda szar ember az aki mondjuk egy tejallergiást csúfol, vagy teszem azt nagyon szeplős embert.

Persze ezzel kapcsolatban érvként gyakran vallási okokra hivatkoznak az ellenkezők, hát, ha az Ószövetséget tartják referenciának, akkor remélem továbbra sem esznek desznyóhúst, és a nőik továbbra is a hátsóudvarban vannak amíg menstruálnak.
De segítek, leírok ide mindent amit Jézus mondott a homoszekszualitással kapcsolatban:











Ennyit kábé.


Akkor térjünk rá a Meleg Büszkeség Menetére, köznyelven a Prájdra, esetleg a Buzifelvonulásra.
Ilyenkor jön az a szöveg, hogy "csinálhatják a négy fal között, de az ucccára nevigyék!"
Sajnos akik ezt hangoztatják azok még mindig nem értették meg miért van a menet. Szóval.

Tegyük fel, hogy wm nő. (vagy én férfi), de minden másban ugyanígy állunk a világ dolgaihoz, ahogy most. Majd tegyük fel, hogy kórházba kerülök. Mert elütött egy autó vagy mittudomén. És ott vagyok egy rémisztő környezetben egyedül. Félek és fáj is. Egy ember jelenléte ami számomra megnyugtató lenne, az wm. De mivel wm nő, és törvény előtt mi nem lehetünk egy pár, ő nem családtag, ő nem jöhet be a kezemet fogni, neadjisten elbúcsúzni mielőtt meghalok. Tehát egy kirekesztő törvénykezés miatt nekem egyedül, félve kell meghalnom.Ha mondjuk a szüleim homofóbok lennének, akkor az, hogy félelemben és magányban kellett meghalnom, az ugyanúgy az ő számlájukon lenne.

Szóval meghaltam, egyedül, mert hiába vagyunk együtt wmmel ő nem a párom. Mi lesz az eddig összeszedett cuccainkkal? Mondjuk a ház az én nevemen volt, a kocsi az övén, meg a mosógép is, a házra felvett hitelen ő a kezes. A fizetésünk egyforma volt, a földi javainkért ugyanúgy küzdöttünk.
De mivel ő a törvény előtt nem lehet a társam, ezek a cuccok mind-mind a szüleimre szállnak. Vagy ha rokonok nem lennének az államra. Tehát az állam kisajátítaná wm vagyonát.

Szerencsére nem haltam meg, semmi bajom. De a fentiek tudatában, és mivel budapesti magyar leszbikus pár vagyunk, évente egyszer felkelünk és elmegyünk a meleg büszkeség menetére, mert szeretnénk a társadalmat emlékeztetni arra, hogy nem vagyunk másodrangú állampolgárok és szeretnénk ha ugyanazok a jogok illetnének meg minket mint bármelyik másik adófizető állampolgárt.

Hát kábé ennyiről szól a Meleg büszkeség menete. A meleg büszkeség menete egy utcabál, egy karnevál, súlyos társadalmi üzenettel. Fejlettebb országokban már inkább csak karnevál. Magyarországon még nem.  Általában szar a zene. A többség nem a tánci miatt megy.
Ilyenkor szoktak amúgy azok a hangok felerősödni, hogy minek mutogatják? undorító négyfalközé, satöbbi. Kíváncsi vagyok, hogy ugyanezt mondanák e a Riói Karneválról is? Hiszen azok A jelmezek ha lehet kevesebbet takarnak, és bizony mégsokkaljobban az erotikára hívják fel a figyelmet, úgy értem a két különböző irányba forgó bimbóbojtot senki, SENKI nem kultúrantropológiai szándékkal figyeli.

Persze hallottam már, ki ne hallotta volna, hogy megsértik mások érzékenységét, majd pédának felhozzák azt a szerencsétlen hülyét aki hat, hét éve papi nyakörvvel bibliát nyalogatva táncolt az egyik kamionon. Nézzük ezt az egy konkrét pédát. Először is. Hülyék mondenhol vannak. Az hogy valaki heteró/meleg, az nem egyenlő azzal hogy rögtön intelligens normálisan gondolkodó kultúrlény. Így megy ez. De azért ne felejtsük el, hogy ezt látta volna kábé kétezer ember, ha a média pont nem őt emeli ki a tömegből, kenyér és cirkusz kell a népnek. (Bár amiatt sose hallottam felhördülést a fideszkdnp oldalon hogy ZalatnayCini apácaruhában fényképezkedik a Playboynak.)
No de mindegy is. Elmesélem milyen az ha az a egy hülye alapján ítélnek meg egy csoportot: Az olyan, mintha minden katolikus papra azt mondanánk, hogy kisfiúkat erőszakol éveken keresztül. Ez bizony egy rosszindulatú, szűklátókörű és ostoba ítélet lenne nem? Ahogy az egész meleg társadalom megítélési egy rosszízlésű hülyegyerek miatt is az.

Akkor jöjjön az az érv, ami abszolut kiveri a biztosítékot nálam, miszerint eltanulják a gyerekek.
Ennél okádékabb és butább érv nincs. (és nem azért mert a szekszuális beállítottság az valami amivel születünk) Hanem. Mert azzal senki nem foglalkozik, hogy a gyerekek nem olvasnak, hogy a gyerekek bármilyen cé kategóriás  durván öldöklő véres filmet megnézhetnek, hogy a gyerekek délutáni műsorsávban csóró fogatlan növényeket látnak verekedni, míg a közönség nevetve tapsol, vagy hogy a jóképű vicces műsorvezető napról napra bagatellizálja el a megcsalásokat, családon belüli erőszakot. Senkit nem zavar hogy az ostobaság és a műveletlenség népbetegség, és tizenéves lányok ezrei gondolják úgy hogy a glam-modell az egy szakma. Ezek ellen nem tiltakoznak, de buzit ne lássunk.
(vagy vagyük egy meleg pár örökbefogadásának  a tényét, miért akarná egy szülő aki szereti a gyerekét arra átnevelni, hogy meleg legyen ő is, amikor tudja hogy az kirekesztéssel, fájdalommal problémákkal és csúfolódással jár?)

Bár ha egy gyerek lennék és látnám az embereket akik a menettel mennek és a meneten kívül vannak, akkor azonnal a menethez csatlakoznék. Mert én félek a fekete ruhás, agresszív, káromkodó kömpködő kövekkel dobálózó , kidudorodó erekkel üvöltöző emberektől.

Remélem hogy azért el lehetett ezeken gondolkodni.

Lehet a szekszuális másságot nem kedvelni. Ez abszout érthető. Ízlés kérdése. A Barátok köztöt is el lehet kapcsolni amikor csókolóznak, szekszújságot sem kell vásárolni. Viszont minden évben egyszer, ilyenkor illik csöndben maradni. Ha zavar a menet akkor évente egyszer ki lehet bírni, hogy elkerüld az Andrássy utat. Évente egyszer.

Én speciel nem mennék a MelegFelvonulásra. Mert meleg van, mert nagy a tömeg, mert a zene sem okés. Idén azonban valószínűleg mégis tettem volna, politikai meggyőződésből.

Mert elmondom kivel vállal szellemi közösséget ma Magyarországon az, aki a buzik ellen hangosan ágál. A Jobbikkal, a gárdistákkal, a fradi béközépével. A hazug miniszterelnökkel, a fidesszel aki bagatellizálja a családon belüli erőszakot. Aki ma magyarországon elítéli a homoszekszualitást az olyan emberekkel vállal szellemi közösséget, akik karlendítéssel üdvözlik egymást, és kiirtanának  népcsoportokat , gyerekeket ha abba a népcsoportba taroznak. Nácikkal.
Aki ma magyarországon a buzik ellen hangosan ágál, az olyan emberekkel vállal szellemi közösséget, akok nemhogy a keresztény de az általános emberi normáknak sem felelnek meg. Ijesztő, gonosz és sajnálatraméltó emberekkel.

Akkor inkább lennék buzi.







illusztráció: http://www.noltv.hu/video/5035.html

2013. július 5., péntek

love

Wm nagy csokoládé rajongó,  minél feketébb annál jobb alapon, egy egy csíkokat. Én nem vagyok nagy csokirajongó, fekete de fűszerezett amire bukom.

Mindenesetre amikor  a nagybevásárlásnál becsúszik  valami jégkrém, akkor mindig csokis csúszik be, én nem vagyok nagy jégkrémrajongó sem, wm meg a csokisat szereti válogatós is.
Aztán amikor a jegkrémet tálalom akkor próbálom úgy csinálni, hogy nekem jusson a több vanília, neki meg a több csoki. Ez így megy sok éve.

Nem tudom milyen apropóból derült ki, wm  nem rajong a csokis jégkrémért. ahogy én se. Én azt hittem hogy ő csak a csokisat szereti, ő pedig viszont hiszen mindig azt tukmáltam.

Évek óta csak csokis jégkrémet zabálunk itthon. A szerelem sötét verem.




A tánc pedig nagyon szuper.