2010. április 28., szerda

politika

csörcsill mondott valami olyasmit, hogy semmi sem szól a demokrácia ellen szebben, mint egy választóval öt percig beszélgetni. asszem. ne bízzatok a műveltségemben.

viszont nem kommentáltam még a magyarországi politikai eseményeket.
(no nem mintha túl sok jogalapom lenne, a magamfajtáknak nem engedném meg a szavazást, eleve aki x ideje inkább a kényelmet választotta máshol az ne pofázzon bele)(amennyiben az x=54 úgy meg végképp)

az első egy költői kérdés: vajon milyen mértékű lett volna viki idegösszeroppanása idén, ha valami furcsa véletlen során mégsem ők nyernek? és te vajon elfogadnál e vezírednek valakit, akit agykórházba kell szállítani ha nem úgy alakul ahogy ő akarja?
mondjuk elnézve egy átlag vikirajongót a kérdésem meg is van válaszolva.
olvassátok el veriel vikibeszéd-magyarázatát. kurvajó

de a kettősállampolgárságra még én is felkaptam a fejem, ez micsodahülye bazmeg, milyen útlevele van? román. akkor ő micsoda? román. miért kellene egy románnak kedvezményeket adni, ami egy magyarnak nem jár? szentimentalizmusból? ugyanmár

hogyaszondják, nem lesz több kordon. hátakurvaanyátok tőletek kellett a normálisabbját védeni.

jó mindegy, már meg is untam, ennyit akartam a magyar politikáról.




ápdét egy hónappal később: a szlovák reakciótlátva értemh ogy egyesek miért akarnak máshová is tartozni

2010. április 21., szerda

ha minden úgy megy ahogy szerettem volna, akkor kábé holnapra lenne repcsijegyünk.

most örülök, hogy nem mentek jól a dolgok, a hamuügyileg gondolom.

amúgy meg fáradt vagyok, nagyon rég nem volt már szabadnapom, de amint lesz mesélek többet is.

amúgy megnéznék egy pornót putyinnal és tyimosenkóval

2010. április 15., csütörtök

tegnap délután bekötötték a netet, úgyhogy most megpróbálom behozni a lemaradásunkat.

szóval beköltöztünk, és szeretjük.
persze gondok vannak.
és nevezz rasszistának, de mint kiderült, egy indiaitól béreljük, és bizony, vannak ezzel kapcsolatos problémák
(mesélek valamit: szóval az ügynökség szólt nekik, hogy minket zavar egy grefiti az ajtón, fessék le. nem zavart egyáltalán, mint később ki fog derülni, az volt a legkisebb gond, mindegy. szóval lefestik a bejárati ajtót, de hogyan? csukva, egybe az ajtófélfával, úgy kellett vállal belöknöm, hogy a festéket fetépjem- ez ilyen indiai módi, hogy a munka könnyebb végét fogjuk meg)

szóval, a beköltözéskor már kiderült, hogy hiába hirdették bútorozatlanul, egy csomó cuccot itthagytak (hát izé kábé mindent) jó; telefon, nem veszik fel, mindegy, húsvét, nem zavargunk.
aztán másnap mikor az egyik ablakot próbáljuk kinyitni, jövünk rá, hogy el van törve a keret, de olyan 5 centire nyitva. remek. idegeskedtünk sokat, mert az gondolom érthető, ha télre nem akarnánk így itt maradni, de én itt szeretném az elkövetkező pár évet tölteni, mert nagyon cuki kis lakás, teljesen beleszerettem, de a úgy esélytelen ha nemtörődöm a főbérlő, márpedig nem lehet elérni. közben meg lassan elpakoltuk a dolgokat, nagyon lassan, de a hely kezd a miénk lenni. vásárlunk, vécéülőkét, meg üzenőfalat, megy csöpögtetőt, könyvek a helyén, satöbbi.

aztán elmentünk egy lakodalomba is, ahol a kötelező ruházat a farmer volt meg együtteses póló, sok tetovált motoros ember ünnepli a fiatalokat az egyik oldalról, és sok karót nyelt elegantié a másikról, az örömapa hörög a mikrofonba, míg a vejkó rázza a fejét ütemesen, láttunk egy rokker transzfeszcicát is, az kemény volt. wm iszonyúan élvezte bár ha nem vagyunk hivatalosak ttira nem merünk bemenni

megtanuljuk, hogy a függönyöket este be kell húzni, mert a hídról be lehet mozizni, és hogy hogyan kell tekrni a zuhanycsapot

wm vett egy bringát. hétvégén felváltva kirándultunk. nemsoká én is kapok, akkor majd együtt.

kiülök az ablakba, és nézem az árapályt. lukszusnak érzem az életet, törvényeket szabunk, a hálóba tilos számítógépet bevinni, mert szerintem az megöli a kommunikációt köztünk, ezért inkább olvasunk az ágyban, majd jót nevetünk, hogy ez kábé ugyanaz.

elveszítettem a szaglásom meg az ízlelésem, és wm kigyertyázta belőlem, vicces

a munkahelyem negyven perc gyalog, de végig abból húsz perc víz mellett.

örültem , hogy a választások környékén nem volt internetünk, fosféreg az egész, meg vagyok lepve hányan mentek el szavazni, de erről majd egymásik bejegyzésben írok,

voltunk egy eszméletlen durva múzeumban is, eddig sose akartuk kifizetni a busás belépőt, de nagyon megérte, jó lenne a kölköket elvinni, tuti élveznék.

elértük a főbérlőt, a bútorokra csak hümmögött, az ablakra derülten mondta, hogy óóó tudják ők, hogy el van törve, de ne aggódjunk, lecsavarozták azt. aha. le. öt centi luk, és az ablakkeretet ferdén félignyitva hozzácsavarozta a az ablakfélfához (van ilyen szó?)
és büszke is rá.
és hogy amúgy huszonöt éve az övé a lakás, azóta mindig kiadja, ugye milyen gyönyörű
igen igen, de az ablak

befújjuk purhabbal, ha minden kötél szakad.

sokat nevetünk amúgy ezen

most házi készítésű kanadadrájt iszok, és nagyon finom

közben a szomszédban is megindult a mozgolódás, pedig szinte biztosak voltunk benne, hogy nekünk olyanunk nincsen. mondjuk a kétméteres levélkupac az előtérben, meg a már említett ajtófestés is erre engedett következtetni, röhögtünk is, hogy biztos a gubta (a főbérlőnk neve) persze ez csak vicc, gondoltuk kiadta.
mondjuk gyanús, hiszen csak curry meg afterséf szag jön ki a lakásból.

aztán tegnap jött a szolgáltatónk beszerelni a netet, hát fúrni kell, erre ők jöttek rá maguktől, lementek utánajárni, a boltból begszerezték a főbérlő számát, engedélyt kértek tőle a fúrásra, amit az meg is adott, de hogyan!!! a fia elősettenkedett a szomszédből, leláttamozni.

később eléggé sokat nevettem ezen, de egy kicsit félek nem lesz ez olyan könnyű menet.

volt ma reggel vulkánihamu a levegőben sok. érdekes

na ennyit dióhéjban, egy csomó mindent elfelejtettem sajnos

2010. április 7., szerda

szolgalati kozlemeny

ma egy kedves amde elegge lehuzos bacsi bepakoltatta wmmel az osszes cuccunkat a teherautojaba, elfuvarozta az a merdajk feri rod egyes szam ala,

csak sajnos ez a bacsi az internetttet azt nem pakolta at, szoval nem tortent trageddia, nem utaltunk meg senkit orokre, egzszeruen csak oflajn leszunk egy darabig, szerintem kabe az elkovetkezo 10 napban.

amugy meg tapsi orvendezes, boldogok vagyunk mint atom, a az uj lakasban satorozunk, a koltozeskor lattunk pokot, az asztal odafert ahova feltem hogy nem, megszamoljuk a sarkokat es szeretjuk egymast

meg titeket is.

es ha szulinapotok van meg nevnapotok meg ilyesmi, akkor persze, termeszetesen nem elfelejtettuk, csak nem tudunk jelentkezni, ehe ehe

2010. április 2., péntek

a padló alól

feszület-csatos kígyóbőr táska. (mármint nem kereszt, hanem jézusos)
polgárpukkasztás mi? húsvét alkalmából.
én speciel olyat akarok, aminek a csatján egy pedofil jelenet van, szerintem az sokkal menőbb, kirívóbb mint egy merevgörcs miatt megfulladt férfi szobra.
a kissrác könnye meg lehet mondjuk egy svarovszki kristály, igaz?

"a filmtörténet hat legszexibb jézusa" ezzel, ilyenkor viccelődni, persze hát nincs semmi humorérzéked?
jaa
értem értem én a viccet. persze. én meg sorba rakom, hogy a tetvetlenítőből kijött brigád képén kinek a legnagyobb a himbilimbije. viccből



sokszor gondolkodtam azon hogy miért ez az egyetlen vallás, amivel, nemhogy nemszép, de kifejezetten sikkes gúnyolódni, bárhol, bármikor.
és nem is a vallás, mert az esetleg még meg is érdemli, de a hit, egyes emberek meggyőződése, a kicsiké, a tisztáké, miért nem érdemel minimális tisztelet?
ők egy csoport,nem ártanak senkinek. buzizol, cigányozol, akkor szar vagy, zsidózol még inkább.


és ezt megkapod simán egy csomó magát teljesen felvilágosult szellemnek tartó arctól is
ilyenkor a bennem élő liberális mindig meghal egy kicsit

a buzik mind gyerekeket molesztálnak, és écet terjesztenek
a cigányok mind tolvajok és gyilkosok
a zsidók mind véres történeteket találnak ki a nagyszüleikről, hogy pénzt kovácsolhassanak belőle
aki kipróbálja a füvet az mind herointól fog meghalni

a papok mindig pedofilok
, az apácák mindig frigidek,
a hívők mindig birkák,

ugye érzed a kettő közötti különbséget? igen? hát ez kurva nagy baj



amúgy meg a történelem mindig ismétli önmagát.
és harmadnapra feltámad

2010. április 1., csütörtök



április, az időjárás minden csak nem tréfás, esik, és hideg van. meg a szél is fúj. vadul gyógyszerezem magam, hogy ne haljak bele egy újabb torokrákba. persze nehogy azt higyjétek, hogy panaszkodom, hiszen amúgy sem lenne rá semmi okom.

merazéletszép


mert sétálunk wmmel és cicamintás ruha van rajtam

és van kirakva az után ingyen pattogatott kukurucza



és mert ha veszel belőle, akkor valami izé elkaphatja a kezed:


aztán voltunk bulizni is nemrég, legénybúcsúban. és a legénybúcsúban ugyebár legények vannak, tehát:

a cigaretta nem igazi, bár eszméletlenül annak néz ki. mikor kibontottam, akkor elkapott a légszomj, a számbavettem, slukkoltam, lenntartottam, kifújtam, lepöcköltam a nemlétező hamut a karom a vállamig zsbbadt le azonnal a gyönyörtől. az agy fura jószág.

wm nem szereti annyira a férfiasabb énem:
nem is volt hajlandó puszit se adni
ezt meg azért, hogy mutassak ismerősöket is, merő véletlenségből erre a képre pont az a három leányzó került, akiket mostanában legjobban szeretek. az elmosódott fejű talán még a "barát " jelzőt is megérdemli.


ja és a legklasszabb, hogy ma aláírtun, és és kulcsot szereztünk, és az elkövetkező két napban pedig vadul költözködünk, mert megvan az új otthonunk, fényestágasmelegotthon. alig várom hogy végra ott lakjunk, de helyzetjelentés nem lesz két hétig, net híján

ennyi voltam, most aludni kell, szeretlek benneteket, boldog húsvétot meg ilyesmi.