2014. augusztus 25., hétfő

ezmegaz

Ez a legújabb darab. Ismét a Simplicity 1653 ha már így bevált.
Az anyukámnak készítettem. Mivel nincsen kisebb méretű szabásmintám, és  az anyukám alacsonyabb is meg vékonyabb is mint én kellett egy kicsit improvizálni, rövidebb az alja, és sokkal szűkebb a háta mint ahogy a szabásminta mondja, remélem hogy jól sikerült.
Az anyag amilyen szép olyan gyilkos. Nem tudtam rendes fotót csinálni, a színe nem kék, hanem zöld. Ilyen acélzöld, különlegesen szép. Viszont  iszonyú sztreccses, képtelen voltam megtalálni a jó beállításokat a varrógépen, kínlódtam elég sokat.

Nagyon várom az eredményeket, holnap postára kerül.






Ha pedig valaki még nem látta volna:

 

2014. augusztus 23., szombat

re-tintern

Elmentünk megint Tinternbe, mert elérhető közelségben van, és tökéletesen azt tudja nyújtani amire nekünk szükségünk van. Ma nagyerdőkben sétáltunk, eltévedtünk. mindenféle izgalmas meg varázslatos dolgokat láttunk, pedig csak a szélét érintettük.

Itt nem lehet nem hinni a varázslatban, manókban lényekben.


Ez a medve így az erdő közepén ült egy árokparton.


Egy hat darab házból álló falu egyik kertjében él ő egy ugyailyen színű és állagú nagy kutyával.


Madáretető, látjátok amit mi?



Wm hintázik, wm nagy patakokat ugrik át, jaj de féltem hogy beleesik. wm jóképű és vicces, fogni kellett a punimat be ne pisiljek párszor a nevetéstől, jaj wm nem csináltunk képet  a vigyázz gyerek tábláról!



Erdei troll





Juj, és képzeljétek, ELESTEM , kis apró kavicsokon csúsztam meg egy lejtőn lefele, és nagyon lehorzsoltam a jobb vádlim, vérzett is, lassún feketén, meg nagyon fájt is. Tök nagy felület, akkora plezúrom van mint kábé tízéves koromban legutóbb, eléggé büszke vagyok rá, alig várom hogy magassarkúval mutathassam be.



Ja, és arra értünk haza, hogy kaptam levelet az állambácsitól, hogy szeretnének visszaadni ötszáz fontot mert szerintük tú sok adót fizettem. Elég jó nap a mai.

2014. augusztus 17., vasárnap

7 Nights

Na és persze a legfontosabb, a játék.

Aki valahogyan még nem tudna az életünk ezen részéről, annak egy kis gyorstalpaló,
Wm a zseniális megtanította magát programozni, és hónapok véresverejéke  árán írt egy játékot. A rajzokat a Csárli nevű hugom rajzolta hozzá, a zene szintén wm, a történet pedig édesaranyos egy kisfiúról szól aki a nappal olvasott híreket éjszakai rámálmokká gondolja át, és ezek ellen küzd, lövegtornyokkal.

A cél az volt hogy nagyon meggazdagszunk belőle, de sajni ez álom maradt egyelőre, mégis, iszonyú büszke vagyok a tesómra, és legeslegfőképpen a fiúmra.

itt van, játszhattok, (ne Chrome-on)

http://www.kongregate.com/games/aklubisz/7-nights

grrrr

Ez egy borzasztó idegesítő lecke - ahogy különbözű ruhamárkáknak más a méretezése, úgy a különböző szabásmintáknak is. Ezt a ruhát megcsináltam a szokásos mérettel, és kicsi lett egy kicsit.
Ezen most teljesen ki vagyok akadva mert





Ez a legszebb darab amit eddig varrtam. minden öltés tűpontosan a helyén van, magamhoz képest hihetetlen profi munka lett. Egészen egyszerű vászon ingruha, furán bő ujjakkal, széles csónaknyakkal, beépített övvel,szivar és rendes zsebbel, nagyon érdekes alsó megoldással, oldalt sokkal rövidebb mint elöl.

Kifejezetten fura fazon, kicsit hatvanas évek.
 Az anyag amit választottam hozzá szintén eléggé cihedelikus, közelről feketefehét nem fehérfekete, és sokáig kell gondolkodni hozzá hogy az ember rájöjjön a hibára, amit direkt vétettem a szabásnál.
Opálosan csillogó fehér gombokat választottam, a mandzsettájára is raktam dísznek. a kis mellzsebbe lehet színes kendőt rakni hogy lehessen a kiegészítőkkel variálni. Sokáig vacilláltam hogy ne használjak e pink cérnát, meg pink gombokat, de az eléggé behatárolta volna a ruha lehetőségeit.


 Igen, titokban arról ábrándozom hogy egyszer majd lesz értelme ennek, de úgy érzem muszáj "aláírnom" a darabjaimat. Úgyhogy mostantól lesznek címkék is.
Ezen amúgy azért rózsaszín, mert az egyébként eléggé szigorú ruhát azzal bolondítottam meg, hogy a normál zseb belseje rózsaszín selyem, a vászon relatív durvaságával szemben amikor zsebreteszi az ember a kezét akkor ott bent titokban selymes és csúszós.



És  akkor tessék, alig jön rám. A guta megüt. Ráadásul nem reménytelen helyzet, 1o kilónyira van az hogy ez a ruci pöpec legyen. Amikor rájöttem hogy ez nem lesz jó, akkor eldöntöttek hogy ennek ellenére megcsinálom, és legfeljebb eladom az íbéjen, de most már inkább úgy vagyok, hogy felszívom a taknyom és ledobok valahogy egy tizest, ezt nagyon sajnálnám nem hordani.

picsábamá.

Mindegy azért beleszuszakoltam magam, emberek közé így nem lehet kimenni, pedig ezzel azért eléggé szívesen dicsekednék, na. (ha esetleg egyszer eljutok oda hogy hordjam, akkor le kell rövidítni kábé nyolc centivel)


Ja amúgy ha valakit érdekelne, McCalls M6520/B a szab'sminta, eggyel nagyobb meretet vagjatok ki.

2014. augusztus 7., csütörtök

pipacs

Nagyon nyugis az élet, sokat gondolkodok arról hogy mit írjak. De kábé ez történik minden nap: felkelek megreggelizek, bebuszozok melóba (most a Sandment olvasom a buszon). Dolgozok, dolgozok, piknik ebéd a kollegáimmal*, dolgozok dolgozok, hazamegyek** főzök eszünk, csill.

*A munkahelyem olyan, hogy még a legkvésbé szimpatikus ember is könnyedén felkerült volna a jóarc listámra az előző helyeimen. nincs miért morogni.

**Vagy nem megyek haza, barátnőkkel találkozok, macskamenhely, még tánc sincs ,nyáriszünet van, ehh.

Ennyi. Napközben arról gondolkodok mit varrjak és hogyan.
hogy illik e az adott anyag a szabásmintához. hogy hol találok másféle anyagot. hogy milyen cucc van az utcán sétálókon, hogy hogy viszonyul a minta a formához.

Tanfolyamot keresek és gondolkodok.

Hétvégén meg kávézunk sütizünk sétálunk, meg varrok. És ennyi most tényleg, nincs mit mondani. És nem feltétlen rossz dolog ez.

Szóval ez a most hétvégi darab, újfent a Simplicity 1653 szabásmintát használva:


Az anyagot egy icipicit túl nemzetinek érzem; a piros pipacs komoly nemzeti jelképük, a fehér meg annak a vértelen változata, de miert ne, majd ebbe megyek békemenetre a megemlékezések idejen dolgozni.

készült rengeteg kifacsarodott kép is, ahol azt próbáltam az orrotok alá dörgölni kedvez barátnőim, hogy a cipő nem ám torna, hanem kopogós cicasarok (imádom ezt az angol kifejezést, kitten-heel, fogalmam sincs hogy nevezik ezt magyarul), de sajnos egy se lett túl jó, szóval marad az hogy szégyentelenül csk idedobjam  a leginkabb használhatót közelről:





A közetkező ruha fekete-fehér lesz, alig várom a hétvégét.