2007. április 15., vasárnap

majdnem tökéletes vasárnap

klassz napunk volt ma. voltam templomban, majd a legkedvesebb kínainkban ebédeltünk, aztán elmentünk kirándulni, sétáltunk nagyot az erdőben, ettünk vattacukrot, nevettünk sokat
láttunk farkasokat, meg pislogós baglyokat, meg kiszabadult kis vadmalacokat, vagy huszat visítva rohangászni.
meg láttunk egy csomó párocskát fűben heverészni, meg szalonnát sütni, meg sok, kisgyermekes családot, kedvesek voltak, a kölkök szaladgáltak, örvendeztek, kacagtak, visítoztak, rácsodálkoztak a természet gyönyörűségeire

egy aprócska gond volt csak
hiába bámultam fél órán keresztül, az a kurva sas csak ült rajta, nem volt hajlandó a gyerekek előtt széttépni a húsvéti nyuszit

hmm

azon gondolkodtam, hogy ha már lesz rendes munkám, amit be merek vallani, és majd reggel nyolctól, délután négyig dolgozok, és majd a fizetésemet nem a zsebükből fizetik az aktuális bosszok, hanem majd szépen a számlámra érkezik jól megadóztatva, és csak hétvégén érek rá, meg amikor szabit_veszek_ki
szóval ha majd felnövök
akkor is fog szeretni engem wm?

2007. április 13., péntek

Willendorfi

lenézek, a melleim hófehérek, óriásiak, rájuk vagyok gerjedve.
kellőképpen ki vannak pakolva
csodálatosan rezegnek minden lépésemnél a csittifitti medálom eszméletlen jól mutat rajta.e imádom őket fogdosni is, kicsit nagyobbak mint a tenyerem
és nem mellékes az sem, hogy a bimbóim azonnal felállnak, ha wm közelébe kerülnek

és nem számít az, hogy akár az ősrobbanástól akár a teremtéstől számítjuk, (ahogy tetszik) egészen 70 évvel ezelőttig, én messze magasan a top kategóriába tartoztam volna. évezrdeken keresztül. rólam mintázták a szobrokat. minden festményhez én álltam modellt.
szóval valójában nem számít hogy ez a világ végérvényesen kicsavarodott
mert
gyönyörű vagyok

jja meg selymesek is

2007. április 12., csütörtök

érdekes este

meglehetősen érdekes estén vagyok túl, naplót érdemel

szóval mikor alkalmi tolmácsmelót csinálok, a szálloda kilencedik emeletén, pezsgővel, fasza kilátással a Dunára meg a várra, amikor a sokadik csík kokót utasítom vissza, nevetgélek, viccelődöm, viszem az alkalmanként döcögő társalgást, majd később megmosolygok két faszit, ahogy kiborulva nézik a sztiptízt, és talán fel is izgulok, mikor már érintik is...azt a szép bőrét

szóval ilyenkor elgondolkodok azon hogy miből... ide.. és hogy jó e ez így

és jól esett mindent visszautasítani. kérték, hogy fogadjak el a cuccból, a csajból a pasikból, de jól esett kívülállóként figyelni...
mert kellenek titkok egy párkapcsolatba, igen, de vannak dolgok amikt tilos nem elmondani.. a jótékony hallgatás egy geci dolog a legtöbb esetben. ebben is az lett volna. ha nem tudok ellenállni. mert tudom, hoyg wm nem örült volna.
olyan jó volt miatta.

úgy gondolom MOST, hogy nincs az az életstílus, esemény, pénz a világban amiért felcserélném a jelenemet wmmel

fel fiatalok

táncojatok a koporsóján.

mondjuk ez pont nem az ové , de erre a ritmusra lehet



így megy ez

örök titok

az hogy lehet, hogy a trolin mindig a nyannyerek ülnek, mégis mindig ők szállnak le leghamarabb a végállomáson?

szerintem ez ilyen tér/idő-görbítéses technika lehet, amit csak korral lehet elsajátítani

2007. április 8., vasárnap

amazonok

mikor egy háborút látok
-aminek NEM ISMEREM az okát, a fegyvereit, az eseményeit, sőt a szereplőit se nagyon, csak messziről látom a gombafelhőket, (amelyek rossz esetben az én egemet is elsötítik- bár nem kértem)
szóval amikor fogalmam sincs vajon valójában kinek lehet igaza

nos ilyenkor a régi bölcsességekhez fordulok, miszerint
madarat tolláról, embert barátjáról

és bár nem teszem le a voksot egyik oldal mellett továbbra sem, már jobban érzem, hogy kinek az igaza lehet az igazabb

2007. április 7., szombat

kassz, jaj de klassz

úúúgy süt a nap, és minden teli van virággal, és a Szimi még mindig ugyanolyan rafkósan akar bejutni a nappaliba, de ma szült négyet az anya, de egy kurva, mert feketék lettek, de mekkorák, gyönyörűek, süt a nap, hétágra, eszméletlen durva diótortát csináltam, de annyira durvát, aztabetyármindenségit, annyira várom már, hogy felvágjuk, meg fura mert évek óta először vagyunk együtt csak apuanyugyerekek, sehol egy kérő, sehol egy udvarló, pedig mondjuk hiányoznak, de valahogy jó így, amikor hármasban munyiszapotózunk kint, meg, éneklünk húsvéti dalokat kétszólamban, meg tilipánok, meg nárciszok, jajj nagyon jó, még az is hogy halállassú a net, még az is jó, meg a húsvéti vacsi is, jajj mennyit nevettünk rosszullettem annyit, nagyon klassz ez a húsvét, feltámadt a Jézus, meg igazi tavasz van

hiányzik a zolika nagyon, meg hiányzik a ricsike is, de most valahogy jó így ötösben

2007. április 6., péntek

szerelmi vallomás

hihetetlen mélységű dolgokat rejt három, kívülről a busz ablakára nyomott ujjlenyomat, (egy pici, elkenődött mutatóujjé, egy nagy nagyujjé, meg egy elegáns középsőujjé) de ahhoz hogy erre rájöjjek kellett egy három és fél órás buszút.

hogy nem utazok egyedül

2007. április 5., csütörtök

tisztességtelen ajánlat

nem akarok csalni, nem nem nem! kemény munkával töltött felejthetetlen órák, a szívemhez nőtt kollegák, szívszorító pillanatok, könnyek, nevetés, harc önmagunk, az elemek ellen.

nem csalok. megküzdök.
akkor is megtalálom azokat a rohadt minotauruszokat és lemészárlom őket.
nem fogom a legeslegutolsó kampányt ilyen tisztességtelen módszerrel megcsinálni.

nvoice! remélem hallod! a legeslegutolsó kampány!

2007. április 3., kedd

hétköznapi, csajos

a páros élet árnyoldalai közé tartozik, hogy két ágyat kell áthúzni...

mégis minden alkalommal, mikor ezzel a szörnyű munkával szembesülök, büszkén veregetem meg a vállam, hogy "igen évi, nagy vagy, ismét kifordítva tetted el az ágyneműt, ezzel kényelmetlen perceket spóróltál meg magadnak, ügyes vagy!"

2007. április 2., hétfő

börtönsziget

sokféle emberrel volt alkalmam beszélgetni a munkám során, rengeteg országból, olyan hosszú időn keresztül, hogy már általánosítani is kezdtem.
(ne feledjétek, ez csúnya dolog, meg hogy otthon , felnőttek felügyelete nélkül ne csináljátok!). egy idő után öt mondatból meg tudtam állapítani, ki honnan érkezett.

ennek alapján a leggázosabb legelvetemültebb, legbetegebb, legpszihopatább nép a földkerekségen az ausztrál.

sokat gondolkodtam rajta, mi lehet ennek az oka,
pedig annyira egyszerű

2007. április 1., vasárnap

letekert rózsaszín nejlon térdzokni

a könyököm alá rakom, a karika kis emelvényt csinál, így a túl sok játéktól porcmegnagyobbodás sokkal kevésbé fáj