2012. december 31., hétfő

zárul évi mókatára



Na ez is megvolt, mégsincs este.


Szuper volt ez az  év, köszönöm szépen mindenkinek aki figyelemmel meg kommentekkel kísérte a próbálkozásomat.

Rengeteget tanultam, magam sem gondoltam volna az elején hogy ennyit fogok. Ez előtt az év előtt nem fogtam kamerát a kezembe soha, pláne nem használtam fotosoppot, és nem is érdekelt az egész. Ma már úgy járok kelek, hogy odafigyelek a részletekre, folyamatosan keresem a képeket. Ez az egész prodzsekt megváltoztatta a látásmódomat, arról nem is beszélve, hogy ismételten bebizonyítottam magamnak, hogy agy kis akaraterővel tényleg bármire képes vagyok.  Szuper szuper szuper.

Nem akarom abbahagyni a képezést, de azért sokkal ritkább leszek ezentúl, nem fogok többé este nyolckor kétségbeesetten körbemászkálni a lakásban hogy valamitvalamit valamit találni kell, nem fogok éjjel tizenegykor kimászni az ágyból ha elfelejtettem.
Viszont továbbra is mindenhová magammal viszem a fényképezőgépet, és továbbra is mindig lesz nálam pótaksi. Aztán meglátjuk.
Valamit muszáj lesz csinálni, mert a németezés klassz fogadalom, de a kreatív vénát sem szabad hagyni elsorvadni. (holnap túlórázok, a héten minden nap, szombaton is, és ennek a hétnek az összes szabadidejét beáldozva a következő fizuból veszek egy faint varrógépet)

Végszónak, csináljátok meg ezt ti is. Nem baj ha nem fényképeztetek még soha, nem baj ha nem értetek a képszerkesztő programokhoz, nem baj  ha nincs hozzá szemetek, ez mind mind mind jön magától, rengeteg sikerélmény meg kaland, meg jó emberekkel való összedolgozás. Nem kell hozzá több, mint napi öt perc.  És annyira megéri.

Búék.

2012. december 30., vasárnap



Wm véletlenül csomóra kötötte a cipőfűzőjét, nem tudja kibogozni, ezen morog amíg főzök. Kalapálásra fordulok vissza a tűzhelytől, egy fakanál nyelével üti a csomót. Felpillantok, a laptop képernyőjére, ahol a WikiHow oldal van megnyitva, a "Hogyan bogozzunk ki egy csomót a cipőfűzőn",  eszközök amire szüksége lehet, illetve technikák. A cipőfűzőn levő csomó kibogozására.
Van aki erről cikket ír fényképes leírással, és van, aki erre rákeres.

Ezen gondolkozzatok el.

2012. december 29., szombat

-3



Azt hiszem, szerénytelenség nélkül állíthatom, jó vagyok az újévi fogadalmakkal. Szóval álljon itt a kettőezertizenháromra tervezett. Napi tíz perc német, aztán meglátjuk milyen messzire visz. Természetesen nem a német  a szívem vágya, valami skandináv nyelvet tartanék hasznosnak, a franciát szépnek, a japánt meg menőnek, de -látjátok milyen érett gondolkodású vagyok?- úgy gondolom, hogy a kétszer négy évnyi kínszenvedés, amit gyerekként a némettel átéltem nem volt hiábavaló, és az a tudás valahol megvan, és ezzel a nyelvvel van legnagyobb esélyem a sikerélményre.

Ami pedig szintén ösztönöz, hogy a a szüleim mindketten nekiláttak angolul tanulni, akkor nehogymár én ne legyek képes a németre.

A könyv borítóján a férfi arca tenyérbemászó és irritáló, szóval a fotó kedvéért cicanasit raktam az arcára.




Amúgy meg, nesztek itt ez a link. Ez egy szuper film a űrnácikról akik a Hold sötét oldalán élnek.  Egy film az űrnácikról, nem hiszem hogy szükség van előzetesre, vagy a kedvenc jelenetemre, vagy bármire, itt az egész film. Űrnácik. Szóval ha megy kicsit az angol akkor katt, ha nem akkor vadásszátok le feliratosan.

A nyelvtanulás amúgy érdekes. Most, hogy megvan a fogadalmam, folyamatosan csikorgatom az agyam, és próbálok wmmel német tőmondatokban  kommunikálni, ő is viszont, és komolyan, mint mocsárból a buborékok, lassan jönnek fel szavak, az űrnácis film német betéteiből is egy csomót értettünk. Szuper.

Gute Nacht.

2012. december 28., péntek







Jaj de nagyon elhasítottam az ujjamat, recés kenyérvágó késsel irdaltam nagy svunggal gesztenyét az esti összebújáshoz legyen egy kis ropogtatnivaló, jaj de nagyon fájt, jaj de nagyon vérzett.  de már nem.

2012. december 27., csütörtök

2012. december 26., szerda


Ma a szomszédnál voltunk látogatóban, a fuvolás nőnél. Azt mondta meghívte a fél szomszédságot, de biztosak voltunk  hogy karácsont másnapján - meg egyébként is- csak mi leszünk ott. Wm húzta is a száját, nagyon nem akart menni, a nő gyagyás, annyira, hogy még a cicája is gyagyásnak tűnik, meg van egy tinédzser lánya azt meg még nem is láttuk soha.

Maksz fél óra, beszéltük meg. Sütöttem püspökkenyeret, és mielőtt elindultunk wm megkérdezte azt, ami egész délelőtt az eszemben volt, el ne felejtsem, vigyünk e a cicának is nasit.

Beszélgettünk olyan szavakról ami nincs az angolban ellenben külföldön van rá szó, például a káröröm.

Van az az angol szó, awkward. Kábé annyit tesz, kíbos, kényelmetlen, zavarbaejtő, esetleg kétbalkezes. Van egy olyan kifejezés, socially awkward. Erre nincs igazán magyar kifejezés, a közösségi suta, vagy nem is tudom. És ez a kifejezés abszolut illik a nőre. Két órát voltunk ott, szuperül elbeszélgettünk vele meg a ragyogó lányával, abszolut intellektüel dolgokról, míg klasszikus zenét, majd májkoldfildet hallgattunk, wm azt hitte csak egy órát voltunk. Szóval abszolute nem szellemi fogyatékos mégis, olyan szörnyen alkalmatlan arra hogy a közösség része legyen. Érdekes.
Furcsa lehet a lányának.

2012. december 25., kedd

Angol Karácsonyi Gasztró

Szóval az úgy volt, hogy meghívtuk a tesómékat karácsonyozni,, szuper kettesben, de csak karácsony van, és pont annyival vagyunk szerencsésebbek egy átlag immigránsnál, hogy van pici rokonságunk itt.  Meg a társast is ki kellett próbálni négyesben.

Szóval ha karácsony, akkor halászlé, fel kell azzal is avatni a szipcsiszupcsi bográcsot amit még szülinapomra kaptam.
Jó akkor ponty. Lehet venni a magyarboltban fagyasztott hortobágyit bronzáron, vagy lehet venni kétes eredetűt a lengyelboltban ezüstáron, vagy egy bizonyos szupermárketben aranyárút, esetleg speciális halastól rendelni platinafülbevaló helyett. Eléggé el voltunk keseredve, három bajai, meg egy (höh) dunaföldvári, a hallal nem kellene viccelni.

Elkezdtem tehát inglis karácsonyi specialitásokra rákeresni a zinterneten, kicsit utánaolvastam itt, meg nézelődtem ott, szóval íme a karácsonyi receptem, képekkel, szeretettel drága olvasóim. Külön csók R-nek, aki inkább tovább aludt ahelyett hogy végignézte volna az összehegesztést,de cserébe a desszertet intézte, és sb-nek az egész éves receptötletekért. Meg mindenkinek aki szeret konyhatündérkedni.A kevésbé gasztró érdeklődésű csodálatosan szeretett olvasóim csak a képeket nézegessék. (Illetve puszi Nnek is-bár sose fogja ezt olvasni,- aki megcsinálta ezt öt madárral, de sose hagytam hogy elújságolja milyen szuper volt, bosszúból, mert nem kóstolta meg a grapefruit bonbonomat. Szemét tudok lenni ha bosszúra szomjazom, nagyon szemét.)

Szóval a delikvensek, Csibe, Fácán, Tubica. (A leggazdagosabb, legklasszikabb receptek öt madárról szólnak, a legelterjedtebb a hárommadaras pulyka-kacsa-csirke, de csak négyen vagyunk nem akartam nagyobbat)






Nem szarral gurigázunk kispáyázok, a srácokat egymásba akarom tölteni. Ehhez először ki kell őket csontozni. A Jóisten áldja meg az internet feltalálóját, remek leckék vannak különféle videómegosztókon, a rémisztő feladatot secperc alatt abszolváltam (ügyesen óvatosan, a bőrnek egészben kell maradnia), a legkülső madár végtagcsontjait bent kell hagyni, a többi teljesen ki. (uhh deszuper alaplé lett a csontokból, alig várom hogy majd azt is felhasználjam)


Ténleg nem nehéz, főleg a csirke ami nagy is, meg a fejénél fogva ölik meg, a fácánról nem lesz kép, mert a golyók kicsit szétszedték a kis hátát. A tubicában meg ezt találtam, mennyire czukker már:





Husik lesózva édes álom a hűtőben, töltelékek elkészítése, de a legizgalmasabb az összeszerelés hát nehogymárne.

Első körben, a Csirke, bors, és az Egyes Számú Töltelék.






Ebben rengeteg, vajon fonnyasztott póréhagyma van, kábé ugyanannyi főtt gesztenye darabokban, egy kis sós darált disznóhús, bors, sok kakukkfű, rengeteg szerecsendió, meg az apukám termesztette birsalmából anyukám által készített birsalmasajt kockák, kábé.

Erre a Fácán , őrölt bors,



 majd a Kettes Számú Töltelék (hagyma, rengeteg friss zsálya, frissen darált fehérkenyér)





 Na itt már bőven ijesztő volt a halom, de erre még jött a galamb, őröltbors, meg a galamb szíve (ezt később a kistesómmal, Genyával elosztottuk,pont jutott volna még belőle Csárlsznak is, csulippáró: Debílió)





Na akkor jöhet az összehegesztés. madaranként, csak szépen ügyesen:



 a neheze ott jön, amikor már tű cérna kell hozzá.



A következő képet Lucitának és Mamzinak küldöm, illetve mindenkinek aki szereti, az előző kép a másik irányból (bár a csajoknak nyilván a póló miatt küldöm):




Végülis, sikerült a megoldhatatlant megoldani, a legszuperebb érzés, mikor az összevart kis holttestet két kézzel gyúrod hogy elfogadható formája legyen.

A tepsi aljába jöhet bár leveszöldség, arra hassal (és varratokkal) lefele a madár, majd arra egy szalonnaszőttes



 2OO fokra előmelegített sütőbe be, fóliasátor alatt. Kábé negyven percnél 15Ore visszavenni, egy óránál lekanalazni alóla a szütymét.  Fóliasátorral vissza a sütőbe, a szütymét narancslével, vagy borral felére visszafőzni, majd húszpercenként locsolgatni, még két órán keresztül. aztán eljön ez a pillanat, és ekkor már nagy az öröm:


Most már tuti okés lesz a közepe is, innentől fél óra fóliasátor nélkül, hadd piruljon,  majd miután kész, minimum fél óra pihi neki. Ez mondjuk minimum négy óra a sütőben összesen, ez idő alatt be lehet zabálni a bátyai tortát amit a Kereszt küldött.


Majd a kész mű





Elmondom mi az iszonyú menő, és mitől a legnagyobb az arcom. Attól, hogy ezt egy az egyben át lehet vágni anélkül hogy csontot érnék.


Az eszközeim nem az igaziak ugyan, de sebaj. csak adjam már, ekkorra wm asztalt is elrágta volna. Ha így néz ki, milyen lehet az illata



Én paradicsomos káposztát csináltam hozzá, meg rizst, a tesóm hozott incsifincsi salátákat, kábé ez volt a tányérunkon



Jó étvágyat, nyamm nyamm nyamm.
Az a legérdekesebb, hogy nem repedtünk szét, de azért kellett egy kis pihi utána.

Úgyhogy társasoztunk, majd jöhet a desszert.


Nem mondom, egy fodrász hasznosabb lenne, de az sem rossz ha a zemberlánya családjában akad egy molekuláris gasztronómiával kacérkodó séf, mert ilyet nasiztunk:





Ez valami tejszínes csokoládéhab, ami iszonyú sűrű, hideg, és valami olyan az állaga mint a kemény vajnak, de nem zsíros és úgy olvad mint a jégcsoki. passzolom az összetevőket.

szeret a tálalással is molyolni:


Majd jöhet a másik összetevő:


Mangópüréhenger. másszóval narancssárga izé.

És végül a kész produkció, citromos kókuszpelyhekkel:



Hát nyammerbammer.


Nem lehet ugyan utána kisettenkedni a konyhába még egy szeletért, de -legnagyobb meglepetésemre- elég. Mindig azt hittem hogy ezek a katyvaszok csak viccmennyiségűek, hókuszpókusz blabla, de nem. Szuper a méret, izgalmas az állag, és incsifincsiharmonikus az íz. (szerintem illett volna hozzá mondjuk egy habkarika a fáról)

Szóval mindent összevetve, szuper lett az idei karácsonyi zaba.

Jó étvégyat nektek is,

És aki ételt italt adott, annak neve legyen áldott!
Boldog születésnapot! Köszönjük.

2012. december 24., hétfő






Drága cimborák, barátok, családtagok, satöbbi.
Boldog Karit, meg minden. Sok sok csók  wm, aklü, Cica.

(az a nagy halom piros ajcsi wm mellett az, amit ő ad nekem, a konyhai alufóliába csomagolt egy darab kicsi meg amit en adok neki. ehehe.)

2012. december 23., vasárnap

2012. december 21., péntek

President Madagascar Assassin



Felnőttnek lenni azért szuper, mert így vannak olyan ajcsik, amiket bőven karácsony előtt kibonthatunk.  klassz.

http://www.kongregate.com/games/DarkRealmStudios/pandemic-2

Meg vettem egy könyvet is, Dicktől a Halál útvesztőjét, megvan ugye, de egyrészt messze, másrészt ez mégiscsak eredeti -abban a magyar kiadásban ami megvan, nincs a Dick által megírt tartalomjegyzék az elején.  Az érdekes, hogy ezt a könyvet annyiszor olvastam (amennyiszer a szépség és a szörnyeteget láttam) kábé majdnem tudom kívülről, szóval amikor a buszon véletlenszerűen kinyitottam, hogy belepillantsak, felkavarodott a gyomrom. Nem az undor vagy elégedetlenség, vagy ilyesmi, inkább a bizonytalan talaj szédülése, furcsa volt, nem tudom mikor fogok nekiállni.

Meg sikerült wm ajándékát is beszerezni, szuperszuper, nagyon kíváncsi vagyok, mert még számomra is zsákbamacska kicsit, rápillantottam, és anélkül hogy bármit is tudnék róla gondolkozás nélkül levettem a polcról, hogy jó, ez lesz. De van egy olyan megérzésem, hogy nagyon fog neki örülni. Ott van a fa alatt háztartási alufóliába csomagolva, mert csomagolópapírt elfelejtettünk venni.


Amúgy meg, a fészbukról értesültem, hogy az egyik olvasómnak ma volt az esküvője, hát a legjobbakat meg minden.

2012. december 20., csütörtök

kismadár



A mai egy blogajánló. A blog főszereplője életkora okán nem, de a társírói valaha távoli részei voltak az életemnek.  Kérlek benneteket hogy nyitott szívvel, és cinizmus nélkül kattintsatok, ha így nem megy akkor inkább ne is, egyáltalán.  Számomra ilyen a szép, tiszta és hűséges keresztényi (akármilyen) hit.

 www.prayforemi.blogspot.hu

Szóval aki úgy gondolja imádkozzon, akinek az jobban fekszik, küldjön pozitív gondolatokat, vagy ha az sem, akkor próbálja meg ezentúl a saját életét ennek a történetnek a fényében nézni.

2012. december 19., szerda

te megvakarod az én hátamat, én meg a tiedet


Az én poharam mostanában mindig tele van.

Szóval nem tudom hogy vagytok vele, de nálunk az egyik párkapcsolati gond, amiben nem tudtunk eddig megegyezni, az a hátvakarás volt.
Mert én mindig megtalálom hogy hol kell vakarni, de wm sose. Szerinte azért, mert rosszak az instrukcióim, szerintem meg azért mert nem követi őket.

Tegnap egy újabb kudarc után, azt mondja, jó akkor ő lefotózza a hátam, benégyzetrácsozza a képet, és betanulja.
Ehh, nem kell,  itt a nulla pont, a vállad mentén ötig, lefele a seggcsontodig 8-ig van a skála.
2-4, 3-7
Kipróbáltuk vicaverza, és működik.

Sokat nevettünk.

Télirózsás

Azt hiszem eljött az ideje, hogy a politikai meg a személyes bejegyzéseket szétválasszam, kicsit túl sok a politika.

Akik figyelemmel követik az eseményeket, azoktól elnézést kérek, akik nem, azoknak meg szívesen máskor is.

szőkehajú politikai híradás következik.

Szóval, forradalom van a mi utcánkban, bár erről a K Ö Z S Z O L G Á L A T I média nemhogy nem tudósít, hanem kábé le is tagad.

Szóval az előzmény az az hogy az elbaszottul összefércelt oktatási reform bejelentése után sok sok egyetemista az utcára ment tüntizni. Erre a kormánynak olyan reakciói voltak, "mit rinyálnak ők már bent vannak". erre sok középiskolás is elment tüntizni, a kívánságaikat pontokba szedve, amire spec a parlament elnökének annyi volt a reakciója, hogy takarítsák ki a szemetet. Elvitték a pontjaikat a rádióba felolvasatni, azok persze nem merték. Kormányoldalon mindenki reménykedett hogy lenyugodnak, főleg hogy az orbán megígérte (muhaha) hogy megoldják, de a diákok csak tüntiztek tovább. Erre OV a fidelitasz mind a 18 tagjával elment fröccsözni romkocsmába majd elmondta, hogy most már kommunikált a fiatalokkal, megérti, megoldja.
(csendesen el lehet mondani közben, hogy a valamikori Orbán Viktor most tuti nagyon szarul érzi magát. Nem csak azért mert a jelenkori önmaga minden mondatát meghazudtolja, hanem mert mekkora gyáva szar, fogműtétre hivatkozva nem megy be a parlamentbe, se sehova ahol bárki szembesítheti önmagával. ehe ehe)
A diákok amúgy már el lettek hordva gyurcsányistának komcsinak ingyenélőnek, satöbbi. A diákszervezetek vezetőit a fideszes hírlap kilistázza kábé címlapon, személyes adatokkal
Van olyan is, hogy a fideszes igazgatónő a gimiben egyenként behívatja a diákokat hogy felírja hova szimpatizálnak, továbbításra a megyének...
Szóval dióhéjban ennyi.
 
Ma egész nap diáksztrájkok.
Néma tüntetést tartottak, hogy bizonyítság, ők nem hőbőrgő cürhe hanem összefogásra képes gondolkodó egység.

A ma estére eltervezett tünti előtt a kormánynak volt egy utolsó próbálkozása, és elmondta, hogy meghallgatták a diákokat, és nem lesz innen ZÖLD, sőt, ők olyan jók, hogy innentől KÉK lesz meg SÁRGA, ami pont a duplája, de keverve (tényleg ha nem hiszitek el nekem akkor olvassatok utána, nincs kedvem az egészet bepötyögni) de tényleg, nem kell tüntizni.

A diákok erre közösen elmondták, hogy NEM VAGYUNK HÜLYÉK, szóval tünti.

Jelenleg is több ezer fiatal van az utcán. A tüntetés már véget ért, hivatalosan. Szuper dolgokat mondtak, szuperül gondolkodnak, egy reménye van 2o14ben a fidesznek, a választási csalás. Ezek a gyerekek odafigyelnek innentől. Könnyen lehet hogy annyira ki vannak rázva az apátiájukból, hogy rákérdeznek mi volt eddig.  Most már nem csak az oktatásért tüntiznek, olyankat mondanak hogy "fel is Csút, le is Csút".

És nem csak Budapesten, hanem majd minden városban ahol még vannak középiskolák. sőt, Kolozsváron is szolidalizáltak, tessék OV te adtal szavazati jogot a külföldieknek.
(a szegedieket megemlíteném, mert amikor a jobbik árpádsávos zászlóstól csatlakozni próbált, akkor a "takarodjatok" rigmussal köszöntötték őket, nekik nem kell egy gyűlöletbeszéd, náci banda, akiknek a tüntetési rekordja tényleg csak a vandálkodásból majd a történelemhamisításból állt)

Pesten a menetet vezető kisbusz lerobbant, szóval tolták. Együtt. Szuper. Egy csomó mindent lehetne még mondani, Mert sok beszédet mondtak, értelmeseket. Megértik hogy kell a változás, ők azt követelik, hogy felelősen, szakértelemmel legyen a változás.

Most a parlamenthez mennek.
Szuper. Szeretnék otthon lenni, hogy vonulhassak velük, meg ilyesmik.

2012. december 18., kedd

afrika



Politika.

ma inkább annyit mondok a politikáról, hogy ehh. Meg azt, hogy szuper hogy van egy mérsékelt hevületű ámde iszonyúan okos fiúm, akivel csuda érdekeseket lehet elemezgetni.

(alkohol, és főleg cigaretta hiányzik ahhoz hogy igazi lecsúszott értelmiséginek érezzem magamat, szuper lenne a konyhát telibefüstölni és elméleteket gyártani, és főleg szuper lenne, ha lenne egy normális jobboldali ismerős, aki eljönne eszmét cserélni, meg vitatkozni, ilyesmik. szuper lenne néha nem immigránsnak lenni)


2012. december 17., hétfő


Mesélnem kell wmről, aki KiválóDolgozó kitüntetést kapott a munkahelyén, mert iszonyú okos, de ez utóbbit tudjuk, a munkahelyét meg utálom mint a szart. Ez elég szomorú, mert nem tudok hű társként együtt örülni vele, sőt mi több el is bagatellizálom, hogy egész évben a száz dolgozó közül ő volt a legjobb, de tessék, ő volt a legjobb.  Nekem nem meglepetés ugyan, mind tudjuk hogy nagyon okos, és inkább nem is írok erről tovább, mert az csak cinikália lenne, de legyen elég, hogy a főnökének (akinél szintén klasszisokkal okosabb és aki már egy csomó találmányát ellopta) iszonyúan fájt átadni az elismerést. Ennek ellenére nem utálom kevésbé a munkahelyét.



politika



Szipcsiri szupcsi, megy a tünti.
Úgy szeretnék ott lenni, teli torokból dolgokat skandálni.

Na de komolyan. Ha ilyeneket látok, akkor mindig nagyon örülök. Nem tervezem ugyan az itteni egzisztenciámat feladni, de egy másik tünti volt mikor az emigráció mellett döntöttem, ez a  tünti adhat reményt arra, hogy ha lesz gyerekem, megtanítom mégis magyarul.

2012. december 15., szombat

2012. december 14., péntek

muzsika


Szuper esténk volt nekem és a fiúmnak. Összeöltöztünk, hangversenyre mentünk. A katedrálisban ami hatalmas és gyönyörű hallgattuk meg Handel Messiását, ami hatalmas és gyönyörű.


A katarzisélményről sajnos viszont annyit, a buszmegállótól a katedrálisig kábé bőrig áztam, úgyhogy az első részt végigdideregtem, és csak arra tudtam gondolni, hogy VESE,
A második részre helyet változtattunk és egy pislákoló radiátor mellett a Halleluja kórusig sikerült is megszáradni.

Januárra a terv  Beethoven, 4.5.6. szimfóniája egy maratoni szombat délután, ha sikerül rá jegyet szerezni,

De a legesleges leg zenei híre a napnak, hogy áprilisban új The Knife album, és lesz egy páralkalmas európai körút is. Nagyon régóta az szívem egyik legreménytelenebb és legdédelgetett vágya egy The Knife gig, és azt hittem ilyen már soha nem lesz a földkerekségen. jaj jaj.



2012. december 13., csütörtök



Először is, abszolut odavagyok értetek, hogy kommenteltek meg minden. Főleg ahogy meg amikről.  LOVE





Politikai, ha valaki nagyon unja, le se görgessen.


Ma is tüntettek a diákok, ha valaki nem tudná- Tegnap az egyetemisták voltak az utcán. A parlament elnöke ezt úgy reagálta le, hogy minek ugrálnak, ez őket úgysem érinti. Ma a középiskolások is az utcán voltak.

(imádom a politikát, ma elgondolkodtam azon, mennyire kár hogy nem mentem valami faint társadalomtudományos szakra. ha valaki rendesen írni is megtanított volna, foshatnám a szót az indeksznél, vagy valahol én is. "rendes" tudományhoz hülye vagyok, a bulvárhoz meg túl okos, ehh)

Amúgy képzeljétek, ma a Bajnai majdnem  tényleg messiássá avanzsált a szememben, mert EZT találta mondani: "A tandíj nem ördögtől való"
Nem csinált segget a szájából, nem lapít (urambocsá hergel) mint egy csomó balos, akik most röhögnek a markukba, hogy szerencsétlen hülye orbán végre elviszi valamiért a balhét, nem , a Bajnai kiáll és elmondja,  kell a reform a felsőoktatásba, ha nem is így de kell.

Muhaha of the day rovatunkban pedig:
"A Fidesz Ifjúsági Tagozata a Fidesz országos választmányának összehívását javasolja annak érdekében, hogy a pártban nyíltan megvitathassák a felsőoktatás átalakításának terveit. "-plágiumügyben bezzeg nem ugráltak. Gondolom most sok emberben felmerült, hogy ha így haladnak, nyolc év múlva nem lesz aszfaltozás a zuccájukban. Remélem lesz lista, csak hogy tudjuk melyek azok a nevek ami mellett ott áll nagy betűkkel, nónónó.

2012. december 12., szerda







Szép, békés  délután volt, Emily barátnőm társaságában mézeskalácsot díszítettem.

Magyarország nem volt ilyen békés, elmesélem mi történt, mert a királyi tévé nem tartotta fontosnak hogy erről tudósítson. (ez milyemmá)
Szóval, képzeljétek, megint utcára mentek a diákok -tényleg olyan hideg van?- egész közel értek a parlamenthez, és bizony már azt is skandálták, DEMOKRÁCIÁT.  Szuper. Izgultam értük, bár a tandíj téma annyira nem érdekel.
(az oktatás igen. borzasztó milyen fogalmatlanok az emberek néha, kivonni a vízbű a zokszigént, meg adatokból dolgokat, majd dolgokból adatokat előállítani)

Szóval, a diákok több ezren voltak. csak azért szólok, mert ha az m1 tudósit neadjisten, valaha, akkor valószínűleg kettő fiatalt fognak mutatni. összesen.



Ami viszont ma ennel is sokkal, sokkal durvabb az az egészségüggyel kapcsolatos,  az EMMI új tervezete, leírni is szar, olvasni is az lesz. Szóval, ha majdnem reménytelenül haldokló rákos vagy (esetleg szerintük túl későn vették észre) akkor nem kaphatsz az modern rákgyógyszerekből, hanem először kemóra kell menned, és ha az segít, akkor esetleg.  Kurvára kívánnám azt, hogy ezt sokan közületek ne értsék, miért iszonyú súlyos.
1-2 milliárd éves megtakarítás. szevasztok.


Na de tényleg, ne végződjön már a bejegyzés ilyen sötéten,
megmutatom milyen cipőtől kell most megszabadulnom, mert kicsi. (kicsi volt már mikor megvettem egy éve is, azóta nézegetem, megszakad a szívem, dehát kicsi, nincs mit tenni.)



2012. december 11., kedd




a Cica jobb sorban el mint a fold nepessegenek 60 szazaleka. Kicsit szegyelljunk magunkat.

2012. december 10., hétfő


Ma kaptam csomagot, volt benne birsalmasajt. tapsiörvendezés. Díszítettem fát is, meg építettem is,




...
Politika. örülök a tüntinek, mert legalább példát mutatnak, hogy lehet így is, nem kell feleslegesen törnizúzni, barbárkodni, hogy utána évekig rendőrterrorról lehessen regélni. Mondjuk a kamuzás az megy.

Ami a tandíjat illeti, számomra ez a téma irreveláns. Van, van. Ez van. Rengetegen járnak abszolut feleslegesen főiskolára pénzkidobás az államnak, tényleg. Például a Barnus. Ő a fodrászom otthon. A szívem szakad meg hogy olyan messze van. Tehetséges, kreatív, bátor. Jó a kézügyessége, korombeli fiatalember és mára a környék legjobb fodrásza. Folyamatosan képzi magát, kurzusokra jár, tisztában van az újításokkal. Mindamellett értelmes és művelt is. Mindig is öröm beülni a székébe, csevegni is remekül tud. De a művelődésszervezői diplomára semmi, de semmi szüksége nincsen. Mégis van neki, mert bedőlt ennek a teljesen ostoba diplomahajhászásnak. Szóval úgy gondolom, hogy a tandíj egy csomó embert eltántoríthat a fősuliktól, esetlegesen olyan szakmák irányába, ahonnan hiányoznak a jó alapanyagok. Mert például tehetség kreativitás, agy, műveltség nélkül, nem lesz jó fodrász egy random Ilcsiből,  de az a baj, hogy azok akikben a fentiek megvannak azonnal rohannak fősulikra.
Szóval a tandíj nem mumus.

Pesze ennek ellenére könnyű ezzel kapcsolatban is ekézni a Viktorékat, és teszem is. (Elsősorban azért mert eddig bármihez nyúltak azt elbaszták, ez miért lenne kivétel?)

Másodsorban a 2oo8as háromigenes népszavazás. Tökéletes leképezése a klasszik fidesz gondolkodásnak. "rosszul vagyunk hogy másodjára is elvesztettük a választásokat, szóval ahol lehet keresztbeteszünk" A népszavazás a vizitdíj-kórházinapidíj-tandíj kombóról szólt, előbbi kettő már élt utóbbi ötletként. (több helyet hagyott volna amúgy mint a mostani keretszám)
És most jönnek ezzel. 
Ha valakit érdekel, vagy nem hiszi el nekem, keressen rá miket mondott akkor a mai vezetői elit a tandíjakról.

Mondjuk nekem  a kedvenc sztorim erről a népszavazásról még a lávbokszról volt. Lehet hogy már említettem is, nem segített az átlag fideszes megítélésében. a gondi volt, (sose a legnagyobb kedvencem a szar elitista dumájával kisdiókisgorgonzola detőlunkmindentelvettekakomcsik deszépezabudaipanoráma ) szóval a szavazás napján -amire már bőven kampányolt előtte- fogta a demenciával küszködő anyukáját, levitte az urnákhoz, lelkére kötötte hogy három igen anyuka, majd boldogan elújságolta, hogy anyuka ugyan háromigennel küzdött a gaz komcsik ellen, de a szavazófülkéből kilépve megkérdezte hogy mire is szavaztunk? és ez neki vicces is volt, meg politikailag, értelmiségiként elfogadható magatartás.

A harmadik ami miatt a fideszes tandíjjal kapcsolatban nagyon , nagyon gáz, az a szintén klasszik fideszes hozzáállás, annyit érsz amennyi pénzed van. A jéghideg cinizmus, hogy elég égő az is hogy csóró vagy, akkor mit pattogsz még itt. Hogy szerintük a szülők hibája hogy a gyerek nem tanulhat tovább,  hogy ez a döntés véletlenül sem a csókosoknak, a kiváltságosoknak, vagy a jómódúaknak kedvez. És hogy ezeket komolyan nyíltan vállalják is.
Spec én még ha nem is lettem volna borzasztó lusta akkor sem tanulhattam volna tovább, a két év vidéki szereplésem is elég érvágás volt a szüleimnek. Pedig nem volt tandíj, és koleszos voltam. De stoppal jártam, hogy kajáracigire jusson, öltözködés, közösségi élet, szórakozás, beugrók, ez mind nuku.  
Volt egy srác, aki addig eléggé szoros haverom volt. Ugyanebbe a fenti intézményba adta be ő is a jelnetkezését. A sulikezdés után a harmadik héten belemondta a szemembe, hogy mostantól azért nem tudunk annyit barátkozni, mert nekem nincs pénzem hogy azokra a helyekre járjak ahová ő.  (azóta milliószor letagadta ezt az elszólását,  felkapott fotós lett a gyerek, rengeteg képet készít a budapesti és egyéb nyomorról, fennen hirdeti az empatikus látásmódját. - tényleg kurvajók a képei. Mindegy, mennyire jó pandúr lett a rablóból, én máig emlékszem a macskakövekre, egy életre égette bele a szégyen őket a szemembe, pedig ma már tudom, ez nem az én szegénységemről állított ki bizonyítványt.

Csakhogy amígy az ország vezetősége ilyen buta arrogáns és gyomorforgató attitűdöt enged meg magának, addig nagyon sok fiatal lesz, aki megkap egy hasonló ekézést, csakhogy esetleg  nem is valami fogalmatlan hülyétől, hanemalanyi jogon is. És azok majd felpakolnak és elmennek. Illetve nagyon sokan már eleve ott fognak születni.

A negyedik, az, ahogy a plágiumügyekhez állnak, Minek fizessen bárki is tandíjat, ha azonal megveheti a diplomáját, nem ügy jogilag súlytalan.

Szóval az ilyenek miatt kell most a fidesztől megint köpni, nem a tandíjjal van a baj, hanem azzal, hogy hazudnak éjjel hazudnak nappal, be sem vallják, de ha valaki ezt az arcukba vágja akkor az az ördöggel cimborál.

(a kedvenc témám még mindig várat magára, a magyar értelmiség és a kereszténység kapcsolata, csodálatos aranybánya ha okokat keresel, bármelyik oldal mézzel való bekenésére majd hangyabolyba ásására.)



2012. december 9., vasárnap






Karacsonyosodunk. Höh. Holnap még fát is veszek, először mióta wm.
Szeretem az angolszászoknál hogy már december elejétől áll a fa sokkal tovább lehet élvezni a hangulatát. Plusz a két hétig fa alatt zizegő gondosan csomagolt ajándékok, mekkora felcsigázás már, szuper.

Ma elgondolkodtam a díszeken, amit fel akarnék rakni rá, de mind otthon van Cs*****n.

Nincs közös karácsonyi szokásunk, nincs kedvenc díszünk amit lestipistopizhatunk, vagy amiért nagyon megszakadna majd a szívünk ha a macska leveri, nincs valami ezeréves borzasztó ronda giccs amit tiszteletből csak felraknánk a fa tetejére. Nincsen egy doboz aminek speciálisan karácsonyszaga volna. Nincsen origami betlehem amit minden évben felállítunk, nincsen olyan olyan kígyó amit jobban látható helyre teszünk, és olyan amit kevésbé.

Kevés holmival utazz - ez a zombiapokalipszis túlélésének az egyik szabálya, de mégis. Öregszünk, és lassan elkezdeném igényelni ezeket a kis nosztalgikus horgonyokat, a sajátjaimat. Mert azok a díszek amiket felraknék a fámra végsősoron a szüleimé, és ott is van a helyük, csakis ott.

A szüleim a nagymamámnál töltik az idei ünnepeket, ő az egyetlen élő nagyszülőm. Az anyum tehát olyan karácsonyfával ünnepelhet amin a díszek az ő nosztalgiájának a zenéjét játszák.  Apu szülei már meghaltak. Mivel ő az apum, sose tudok rá úgy gondolni, hogy árva lenne, egy szülő nem lehet árva. Árva az aki még gyerek. Apu viszont már nem ünnepelhet olyan karácsonyfával ami őt viheti vissza a gyerekkorába. (emlékszem még azokra a díszekre is, amikor "átmentünk" szenteste. szupertörékenyek csillogósak és nagyon felnőttesek voltak a szememben,  de sosem szerettem őket annyira mint a mi kicsit rondábbjainkat. ) 
De kellenek-e igazán apunak meg anyunak a gyerekkori díszek? Van nekik sajátjuk.


Nem akarom többé hogy a szüleim karácsonyfadíszei legyenek a Karácsonyfadíszek. Sajátokat akarok wmmel. Szép dolgok ezek.

2012. december 8., szombat



Ez itt valami amit negyedannyi ideig főztem mint kellett volna, sokkal kevesebb cukorral, elhitetve magammal hogy okés lesz az. Majd, miután vékonyan szétterítettem a tárolóedényben, szellős hely híján, behajítottam a sütőbe hogy majd mindig vigyázok hogy nyitva legyen az ajtaja.
Meg még egy két apró mozzanat amit el se mesélek inkább, lényeg az hogy heló birsalmasajt, sírni tudnék,, és azért ilyen szar a kép, mert még próbáltam menteni, és akkor a normális fotó terhelő bizonyíték lett volna.


picsábamár.


De a mai napnak nem is ez a legszörnyűbb eseménye. Ma a blogspot hat év harmonikus kapcsolat után bejelentette, hogy kifogytam a tárhelyből, és nem tölthetek fel több képet. A zinternetről linkelhetek persze, szóval megoldottam a dolgot, de ez így már túl babra, szóval, fáj a szívem, nagyon, de azt hiszem januártól költözés.


amúgy meg politika. sokat kell majd bepötyögnöm, de lusta aktivista vagyok.

2012. december 7., péntek