tegnap délután bekötötték a netet, úgyhogy most megpróbálom behozni a lemaradásunkat.

szóval beköltöztünk, és szeretjük.
persze gondok vannak.
és nevezz rasszistának, de mint kiderült, egy indiaitól béreljük, és bizony, vannak ezzel kapcsolatos problémák
(mesélek valamit: szóval az ügynökség szólt nekik, hogy minket zavar egy grefiti az ajtón, fessék le. nem zavart egyáltalán, mint később ki fog derülni, az volt a legkisebb gond, mindegy. szóval lefestik a bejárati ajtót, de hogyan? csukva, egybe az ajtófélfával, úgy kellett vállal belöknöm, hogy a festéket fetépjem- ez ilyen indiai módi, hogy a munka könnyebb végét fogjuk meg)

szóval, a beköltözéskor már kiderült, hogy hiába hirdették bútorozatlanul, egy csomó cuccot itthagytak (hát izé kábé mindent) jó; telefon, nem veszik fel, mindegy, húsvét, nem zavargunk.
aztán másnap mikor az egyik ablakot próbáljuk kinyitni, jövünk rá, hogy el van törve a keret, de olyan 5 centire nyitva. remek. idegeskedtünk sokat, mert az gondolom érthető, ha télre nem akarnánk így itt maradni, de én itt szeretném az elkövetkező pár évet tölteni, mert nagyon cuki kis lakás, teljesen beleszerettem, de a úgy esélytelen ha nemtörődöm a főbérlő, márpedig nem lehet elérni. közben meg lassan elpakoltuk a dolgokat, nagyon lassan, de a hely kezd a miénk lenni. vásárlunk, vécéülőkét, meg üzenőfalat, megy csöpögtetőt, könyvek a helyén, satöbbi.

aztán elmentünk egy lakodalomba is, ahol a kötelező ruházat a farmer volt meg együtteses póló, sok tetovált motoros ember ünnepli a fiatalokat az egyik oldalról, és sok karót nyelt elegantié a másikról, az örömapa hörög a mikrofonba, míg a vejkó rázza a fejét ütemesen, láttunk egy rokker transzfeszcicát is, az kemény volt. wm iszonyúan élvezte bár ha nem vagyunk hivatalosak ttira nem merünk bemenni

megtanuljuk, hogy a függönyöket este be kell húzni, mert a hídról be lehet mozizni, és hogy hogyan kell tekrni a zuhanycsapot

wm vett egy bringát. hétvégén felváltva kirándultunk. nemsoká én is kapok, akkor majd együtt.

kiülök az ablakba, és nézem az árapályt. lukszusnak érzem az életet, törvényeket szabunk, a hálóba tilos számítógépet bevinni, mert szerintem az megöli a kommunikációt köztünk, ezért inkább olvasunk az ágyban, majd jót nevetünk, hogy ez kábé ugyanaz.

elveszítettem a szaglásom meg az ízlelésem, és wm kigyertyázta belőlem, vicces

a munkahelyem negyven perc gyalog, de végig abból húsz perc víz mellett.

örültem , hogy a választások környékén nem volt internetünk, fosféreg az egész, meg vagyok lepve hányan mentek el szavazni, de erről majd egymásik bejegyzésben írok,

voltunk egy eszméletlen durva múzeumban is, eddig sose akartuk kifizetni a busás belépőt, de nagyon megérte, jó lenne a kölköket elvinni, tuti élveznék.

elértük a főbérlőt, a bútorokra csak hümmögött, az ablakra derülten mondta, hogy óóó tudják ők, hogy el van törve, de ne aggódjunk, lecsavarozták azt. aha. le. öt centi luk, és az ablakkeretet ferdén félignyitva hozzácsavarozta a az ablakfélfához (van ilyen szó?)
és büszke is rá.
és hogy amúgy huszonöt éve az övé a lakás, azóta mindig kiadja, ugye milyen gyönyörű
igen igen, de az ablak

befújjuk purhabbal, ha minden kötél szakad.

sokat nevetünk amúgy ezen

most házi készítésű kanadadrájt iszok, és nagyon finom

közben a szomszédban is megindult a mozgolódás, pedig szinte biztosak voltunk benne, hogy nekünk olyanunk nincsen. mondjuk a kétméteres levélkupac az előtérben, meg a már említett ajtófestés is erre engedett következtetni, röhögtünk is, hogy biztos a gubta (a főbérlőnk neve) persze ez csak vicc, gondoltuk kiadta.
mondjuk gyanús, hiszen csak curry meg afterséf szag jön ki a lakásból.

aztán tegnap jött a szolgáltatónk beszerelni a netet, hát fúrni kell, erre ők jöttek rá maguktől, lementek utánajárni, a boltból begszerezték a főbérlő számát, engedélyt kértek tőle a fúrásra, amit az meg is adott, de hogyan!!! a fia elősettenkedett a szomszédből, leláttamozni.

később eléggé sokat nevettem ezen, de egy kicsit félek nem lesz ez olyan könnyű menet.

volt ma reggel vulkánihamu a levegőben sok. érdekes

na ennyit dióhéjban, egy csomó mindent elfelejtettem sajnos