hormonhíradó

Ez a cseh barátnőm gyereke olyan másfél éves, már találkoztatok itt vele a blogon..

Teljesen szerelmes vagyok bele. A véletlen úgy hozta hogy a szomszéd utcában laknak, szóval egy csomószor sétálunk, meg piknikezünk, meg bevásárolunk hármasban, a kissrácot a születése óta ismerjük. Wm is nagy haverságban van vele.
Az anyukája tudta hogy nem felhőtlen a gyerekekhez való viszonyom, soha nem kérdezte meg hogy tetszik-e szép-e ugyes-e. Sose adta a kezembe, de átengedte a kértem, nem beszélt róla csak ha kérdeztem, továbbra is felnőtt értelmes beszélgetéseket folytattunk egymással.  Csak természetes volt minkettőnknek, hogy mostantól jön a csomag is velünk.

Nem tudom hogy az ő hozzáállása vagy az én belső fejlődésem, de már nem utálom a kisgyerekeket.

Ezen a képen tökre emlékeztet az unokaöcsémre, akit akkor ismertem meg amikor fél éves volt. Kábé két éves lehetett amikor már rendszeresen jártam oda. Aranyos volt meg minden de fél óra múlva már iszonyúan idegesített, nem éreztem magam kényelmesen, és azt gondoltam hogy rossz. Most jövök rá, hogy valószínűleg velem volt a baj és ő is pont ugyanilyen czukker lehetett. Kár hogy lemaradtam róla, ahogy sajnálom hogy a magyar legjobb barátnőm két kislányának a babakorához is csak indifferensen tudtam hozzáállni.

pedig a gyerekek cukik. A Füli meg a Szöszi kisbabáját meg már alig bírom kivárni hogy lássam

A hormonhíradó speciális különkiadását hallották