2014. április 14., hétfő

politika

Szuper életem van, arról kéne írnom, de a szuper dolgok azok csak úgy vannak alapjáraton. Majd mesélek a szuper dolgokról is egyszer ígérem

úgyhogy
politika.

A választás eredménye azért eléggé kiborított, két napig eléggé magam alatt voltam. No nem mintha meglepődtem volna, mind tudtuk hogy azért durván lejt a fidesznek a pálya, illetve csalások is voltak, de valahogy reménykedtem abban hogy többen mennek el, több embert érdekel a saját jövője, reménykedtem abban hogy nem lesz kétharmaduk a parlamentben. (a magyar választásra jogosult polgárok 25 százalékának a szavazata az a fidesz szerint egetrengető győzelem, és bizony kétharmad.)
Kiborított a jobbik nagy százaléka is, nem is tudok erre mit mondani.
Mennyi szerencsétlen ostoba embernek kell ellenségkép, mennyire sokan próbálják a saját elcseszett, lustán elpazarolt  életüket arra fogni hogy a zeu, a bankok, a multik, a cigányok, a zsidók, a pestiek, a pirézek.
Mennyire szomorú hogy a fidesz és a jobbik mindig tud ellenségképet biztosítani ennek a hatalmas lassan elszürkülő lassan elbutuló arctalan masszának. Több generációnyi elpazarolt élet és tehetség és álom, és már nem maradt nekik más mint a felvonulások virslivel és mozgalmi dalokkal, vagy az ábrándozás arról hogy a falubeli cigányokat egy nap felhajtják egy vagonra, és ha tényleg jókedvében van a magyarok istene akkor viszik a buzikat is.

Nekem ez iszonyúan nyomasztó, és nem csak a jelen fizikai és sokkal inkább szellemi szegénysége miatt hanem a borzasztó, borzasztó jövőkép miatt amit ez fest.
Tényleg arra lenne szükség hogy ezt az egészet mindenki egyszer két lépés távolságból meg tudja nézni hogy az árok amiben menetelnek a magyarok az milyen irányba tart, mert az ország csodálatos vezetői olyan mélyre járták ki az ösvényt hogy az átlagember az  ki se lát.
Az pedig hogy ehhez a szellemi sivársághoz mennyi valaha volt fényes elme is hozzáidomult, az hogy feltétel és megkérdőjelezés nélkül nyelik be a propagandát az meg egyszerűen rémisztő.

Kábé így éreztem magam a választások után.

Azóta ilyesmik történtek
Orbán új hátizsákot kapott a régit kiállítják a Nemzeti Múzeumban.
A kishantosi ökogazdaságot őszibúzástól frissveteményestől beszántják az új bérlők akik egészen véletlenül a miniszterelnök vejének az érdekköréhez tartoznak. Mind az ökogazdaság eddigi kezelői, mind ezek az új nagybirtokosok pályáztak a területre. Mondjuk így legalább egybefüggő az urodalom.
Az oktatási reformok következő csodás esménye, hogymiután államosították a tankönyvpiacot hatóságilag leszűkítik a választható tankönyvek listáját, és amik maradnak abban ilyet tanítanak nyolcadikos gyerekeknek, hogy
"A mi, európaiak istene egyedül van, kiismerhetetlen fölöttünk és a természet fölött álló mindenható úr. Egészen mások a görögök istenei..."
a görögök nem európaiak na.  szintén a görögök
"érezték, hogy miközben az ember okos, a teste néha nagyon nem okos, olyan, mintha az ember fölül okos lenne, alul meg oktalan állat, ekkor azt mesélték, hogy léteznek olyan lények az erdőben, akik alul kecskék, felül emberek, ők a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak és nőkre fáj a foguk..."
esetleg hogy a
"hold folyton változik, valami olyasmi történik vele mint havonta a lányokkal"
Mondjuk ez még mindig jobb mint EZ

és még csak egy hét telt el.

Kibaszottul szomorú dolgok ezek na, főleg hogy lehet úgy is élni ahogy mi, hogy nyolc óra meló után  nevetgélés, nyugi, séta, cica, hetente egy új könyv, kiscukrászda, néha mozi, beszélgetés kiállítás, zinternet, és mi nem vagy gazdagok, sőt, szegények vagyunk, csak beleszarunk, de a szegényeknek kellene úgy élnie ahogy mi, és bizony erre megvolt minden lehetőség magyarországon is.

Tanuljatok nyelveket.

Nincsenek megjegyzések: