Sijnisajni az időjárást gy hétre előre nem lehet kiszámolni,szóval eléggé beöltözve kellett nekiindulnunk. Az idő egész nap csak annyira volt kegyes hozzánk hogy ne ázzunkfázzunk, nem nagyon tudtam nektek fotókat csinálni.
Tinternbe mentünk, ez Brisztoltól kábé egy óra busszal, egy átszállással Chepstowban, ahonnan már bejelentkeztünk egyszer kétszer, ott van az ország legrégebbi várromja.
Csepsztó után kezdődik a Wye folyó völgye, gyakorlatilag egy tündérmese, öregerdők váltakoznak tanyákkal, birkalegelőkkel, régi gyümölcsligetekkel. A völgy néhol lankás, néhol szakadékos, a köveket moha növi be, légvonalban kábé 2o km, de a folyó végig tekereg, és egy csomó patak folyik bele a környező dombokról. A völgy vége után jön a Dean Erdő nevezetű rész, erről olyasmiket érdemes tudni, hogy a gyűrűkura tündéres erdőit erről mintázták, szóval ja, eléggé klassz környék.
Tintern az első falu a völgyben. Leginkább az apátsági romokról híres, azt jöttünk el megnézni. A ciszterci apátság a 12. században épült a völgyben, igazi zárt kolostor volt. Építgették szépítgtték az apátságot, meg mellette a templomot is egészen a 16. századig amikoris Nyolcadik Henrik összerúgta a port Rómával. A szerzetesek jobbnak látták felkötni az utilaput, a helyiek meg leszedték a tetőt, betörték az ablakokat, majd hagyták az egészet az enyészetre. Most ez van.
Tökre sajnálom hogy nem sikerült olyan képet csinálnom amin látszik az egész, de ha érdeklődtök akkor nézzétek meg a guglin, gyakorlatilag háromdimenziós képet tudnak mutatni a helyről, itt:
Amit nagyon sajnáltam hogy maga a rendház tényleg földig van rombolva, ami iszonyú érdekes volt, hogy volt neki saját csatornarendszere amik most szuperül látszanak. A nagyobb folyosók ráccsal vannak lezárva, egy kisgyerek simán elveszhet a romok alatt.
Élőlények az apátságnál:
Itt arra várok, hogy visszajöjjön az a két régi katonai repülő, ami borzasztó alacsonyan és lassan szállt el a fejünk felett, klassz volt, na.
Maga a falu, az varázslatos volt.
Ezt a házat szeretném megvenni.
Szóval a falu egészen pici, egy sor házzal a tekergő folyó mellett, a többi ház elszórva az erdőben. Az egy darab buszmegálló mellett volt a vizimalom, és annak a nagy udvara, itt volt a kikötő régesrégen, meg egy kis fogadó is ahol erős hosszúkávét ittunk, mert nem volt eszpresszó, meg meleg velszi édesvajas pogit ettünk.
Bementünk egy kis műhelybe, ha voltatok valaha a dunaföldvári vár fazekasműhelyében, na ez olyan lehetett, az egész tele volt tündéres manós sárkányos giccsel, ami ott hátborzongatóan hiteles és helyénvaló volt, lehetett vásárolni rengeteg díszt a ZöldEmber képével meg Nyúlistennős amuletteket, egy néni gyártogatta ezeket, megmutatta hogy most épp egy esküvőre készít agyag plakettet de a mintáról ami van le kell vágnia a fejeket, hogy az ifjú párét rárakhassa.
Gondolom nem kell mondanom hogy vettünk egy kis képet, jobb félni mint megijedni alapon.
Láttunk kő kutyákat, az egyiket kalóz szemfedővel, a másiknak pedig a barna szeme fölé mint szemöldökszőrök nőtt a moha.
A faluban van még egy eszméletlen durva könyv antikvárium is, teljesen elámultunk bent. Nagyon sajnáltam, hogy ezek a könyvek nem nekem nosztalgia, de így is teljesen elvarázsolódtunk, kicsit féltünk hogy közben eltelt három év amíg bent voltunk.
Vissza fogunk még jönni.
Ez itt már a hazafele úton egy másik könyvesbolt bejárata-cégtáblája:
Ezt a képet pedig Velszből fényképeztük, de a képen a nem látható folyó túloldala már Anglia.
A festmény és és a barlang lakója a dagály alkalmával került oda.
Ha tudtok zummoljatok bele. Megéri megígérem.
2 megjegyzés:
Juj, de szuper képek megint!
Akartam már kérdezni, hogy olvastál-e már C.J. Sansom-könyveket? Van egy sorozata, ami VIII. Henrik korában játszódik egy púpos ügyvéd dolgozik különböző bűnügyeken, miközben szerintem elég remek korképet is fest a könyv. Az apátság romjairól jutott eszembe. :)
de cuki vagy, köszönöm.
amugy nem, nem olvastam még, de felkerül a listára, nem hangsik rosszul
Megjegyzés küldése