2010. január 25., hétfő

füstös

második nap

eleve szarul kezdődött, a szokott boltom nem nyitott ki tekkknikaiokokból, így hát nem tudtam felpakolni átmenekítő nasikból.
plusz a mai munkám az konkrétan menedzseri tevékenységeket fedett le-először bízták rám, szóval volt ideg rendesen.

az első kör olyan fél 9-9 környékén jött, amikor egy nagyobb adag papírmunkával végeztem, lezárásként.

elővettem egy cigit, öngyújtót, és tudtam hogy nem kéne.
asszem ez volt az eddigi legskizóbb élményem az életemben, beleértve az is amikor évekkel ezelőtt úgy ettem varázsgombát, hogy nem is tudtam hogy varázsgombát eszem.
egy nagyon vékony hang folyamatosan tolta, hogy nem kéne, míg minden más sejt a testemben azt üvöltötte, hogy igen, és kábé öt hat különböző testrészem pedig teljesen józan érveket hozott fel hogy miért. kezdve attól, hogy megérdemlem, meg hogy nem leszek képes cigi nélkül teljesíteni a tízórás műszakomat, meg a papírmunkát, volt amelyik olyanokat mondott, hogy finom, jólesik., a tabletta szar ne azt egyem .
mondjuk ekkorra egymerő görcs voltam

felszaladtam, leüvöltöttem egy kollegám fejét teljesen váratlanul, miszerintigenis nem jutok pokolba ha rágyújtok, lehajtottam egy jókora pohár vizet, lementem, megfogtam a cigit, lassan elraktam, majd villámgyorsan betoltam a tabit.
olyan kettő perc múlva el is kezdett hatni, szóval nagyon gyorsan jön a hatás
felmentem megmutattam nekik, megdícsértek, és folytattam a munkám

innentől olyan két-kétésfélóránként zabáltam őket és az esti cigim gondolata tartott életben.

wm hazajött, és bejelentette, hogy elmegy futni, ami olyan órás tolódást jelentett volna, szóval mondtam, hogy akkor most van az ideje, ez olyan fél hét körül volt, és jelentem
KI-BE-BA-SZOTT-KUR-VA-JÓL esett

most kilenc van, és az utolsó tabi most olvadt szét a számban.

azt mondják két nap nemcigizés után elkezdünk olyan szagokat ízeket érezni, amiket addig nem.
jójó én cigizek azért napi egyet, de az utcán reggel erősebb volt a hétvégi hányásszag, délután meg a tavaszillat. mikor hazaértem a lakásban áporodott cigiszag fogadott, ezt még sose vettem észre.
mondjuk ezek nem igazi illatok szagok, csak ilyen nagyon halovány függönyök lebbennek el, lehet, hogy csak beképzelem.

(miért keveredik a cica-betű alá morzsa pont mikor a cigarettáról írok?)

aztán olyan is van, hogy valami felszabadul a testemben a hiánytól és agrasszív idegrángások vannak , amik testmozgásra ösztökélnek, hogy valahogy felégessem őket. sokat vicsorgok,meg rázom a lábam, meg tapsolok ok nélkül.

estére ideges lettem, megsértődtem wmre amiért mindezeket nem hallgatta végig,nem ajnározott halálra, meg azért is amiért pengette a gitárt amig dohányoztam, meg mert kifutott a tészta vize.
utána bocsánatot kértem, és megbeszéltük, hogy nem akart nyomást helyzni rám, azért nem emlegette, és eddig szerettem a gitározást meg akart nyugtatni.
szóval mostantól ha én felhozom akkor dísér, és nem haragszik ha buzizom.

mondjuk délután azt mondta hogy zabáljam a tabit ne szenvedjek, mert akkor annyira megútálom, hogy legközelebb neki se állok a próbálkozásnak, és akkor mondtam, hogy kösz, hogy megbízol bennem (bazmeg)
ismer talán

elmesélem milyen volt rágyújtani. kissé kellemetlen érzés, hogy erre az egyre azért szükségem van, aztán a nikotin szépen végigáradt a testemben, végtelen nyugalmat adva, a lábam melegedett fel először meg a kezem, aztán szépen haladt az egész egyre beljebb, végül hullámokban öntött el a jó érzés, és utána percekig csak bután tudtam mosolyogni.

a tabiról: hogyaszondja napi minimum kilenet kellene enni, de erre nem vagyok hajlandó, mert szerintem nikotintablettát szopogatni rákot okoz.
ma öt ment el.
lassan olvad, és gyorsan hat, kicsit sípi a szám meg a torkom.

ninsenek illúzióim, de azért küzdök még egy kisit
holnap délutános vagyok, nem tudom hova rakjam majd be a napi egy szálat a napirendemben, holnapután pedig bulizni megyek.
meglátjuk.

ezt meg sak azért írtam le, hogy ne mondhassátok hogy nem írok, meg azért a maga szánalmas pitiáner módján szórakoztató is ahogy mindig kreálok magamnak valami új nyomort

most fogat mosok, hogy ne legyen kísértés

2 megjegyzés:

lucita írta...

hajrá, babám!

sniccer írta...

Csak az első fél év rossz, aztán már elviselhető cigi nélkül. És a holland szuvenír hogy fog így elfogyni? Vagy előrelátó módon azt már kivégezted?