itsz oké náo

átsétáltam ma a kastélyparkon, remek zene a fülemben, ragyogóan sütött a nap, és melegített is, mennyire mennyire jó volt ez az elmúlt hetek hideg nyirkos esőshavas genny időjárásához képest, amikor a jeges víz észrevétlenül kúszott be a csizmámba,
a folyón többmillió csillám volt, az ég szikrázóan kék, rajta itteniekhez képest meglepő magasan frissen mosott lehelettnyi függöny száradt, az embereknek mosoly az arcán
jippijé

most, talán órára pontosan egy évvel ezelőtt rotóval és kingával beszélgettünk, az egyes terminál halljában (LOVE) ők lengették nekünk a fehér zsepit (de tényleg!)
nem tudtuk hol fogunk aludni, meg mit fogunk dolgozni, meddig elég a pénzünk

és másnap ugyanebben a parkban ültünk a fűben, hasonló napsütésben, ettük a zsemlét meg a tubusos sajtkrémet (bár lehet, hogy valami szeletelt volt) , és kétségbeesetten hívogattuk a hirdetéseket az újságban, a csomagjaink tonnásak voltak, de a szívünk azért könnyű, és tudtuk, hogy szeretni fogjuk ezt a várost, szeretni fogjuk ezt a parkot,

ilyenek vannak.
heppi ennivörszöri tu ász