2008. július 1., kedd

tolom befele a tűzforró alma-rebarbara kompótot, luca után szabadon, gyömbér narancs ízesítésű, lehelletnyi fahéjszgfűszeggel, ebből nem marad egy csepp se holnapra, pedig megkóstolnám hidegen is, kint nemsoká esik az eső, ez a cucc megalázza a tegnai hagen-dazs jégkrémet ötször, a légkondi kicsinálta az egész arcomat, szipogok mint az angolok, akik nagy százalékban nem ismerik a zsebkendőt amúgy, nagyon gusztustalanok, de ez a kompót most csoda, érzem ahogy gyógyít, és tuti hogy wm meg se fogja kóstolni, szóval mind az enyém lehet, gondoltam rá hogy viszek át a szomszédba kóstolóba, de nem, mert a rebarbara túlságosan szétfőtt, meg magamnak akarom mind

lassan egy hónapja van valami a klaviatúrában, párnaponta átköltözik, lehetetlenné téve egy-egy billentyű használatát, jelenleg a Pére kell óriásit ütni, bocs ha kimaradnak, ezentúl nem ótlom

1 megjegyzés:

kisstm írta...

judtit fél hétkor msnen