kávé

mesélek picit a munkahelyemről.
a starbucks egy csomó fajta kávét forgalmaz, a világ minden tájáról, nem tudom pontosan, de hasból most azt mondanám harminc-negyven
van egy pár, amiket rendszeresen, és vannak speciális fel és el tűnő fajták is.
szóval nem csak italokat ételeket árulunk, hanem kávébabot is.
és ugyebár egy-egy dolgot csak akkor tudsz eladni, ha ismered is.
és soha nem gondoltam volna, de a kávéval is így van, olyan mint a borkóstolás.
van egy "kávé-útlevele" mindenkinek, és abba kapjuk a pecséteket, mikor egy-egy fajtát megismerünk.

ez úgy kezdődik, hogy nagyszeműre ledaráljuk a kávét, 50grammot, belehelyezünk egy cafeteria nevezetű köcsögbe, és leöntjük kábé két deci szűrt forró vízzel. várunk 4 percet, majd a kávészemeket az aljára nyomjuk, és kitöltjük.

mindenki kap egy kis csészével. azért beszélek többes számban, mert ez társasági sport, minimum két ember kell hozzá, hogy megbeszélje az élményt. a csészet az orrunkhoz tartjuk, a száját a kezünkkel befogjuk, és hosszan, sokáig szaglásszuk. az illatáról meg lehet állapítani a főbb jegyeit: fűszeres, gyümölcsös, erdős, stb.
utána a testét figyeljük meg. a csészében körbelötyögtetjük a kávét, megnézzünk mit hagy a csésze szélén. az erősebb testű kávéknak már a felszínén lehet látni a pici olajcseppeket, és elég erősen befogják a csésze oldalát, míg a gyengébb testű kávék olyanok mint a víz. (ami érdekes, hogy a kávé erőssége-koffeintartalma) nem függ ettől, pedig laikusként azt gondolná az ember)
ezután jön a kóstolás.
szürcsölni kell, lassan hangosan sok levegővel, és ellötyögtetni a szánkban, gargalizálni, hogy a kávé mindenhova eljusson, majd figyelni. először a savasságát kell megfigyelni, mennyire selymes vagy kaparós a kávé, ha savas, akkor azt a nyelved hegyén azonal érezni fogod. ekkor figyeled meg azt is mennyire van megpörkölve, bár az már a szaglásnál is eléggé árulkodó. aztán vársz egy picit, és figyeled az ízeket, itt jönnek elő a főbb jegyek, lehet gyömölcsös, lehet, mogyorós, diós, de elég sok a feketecsokoládés is.
mikor ezen túl vagyunk, mindenki vesz egy kis falatot, az adott kávéhoz illő süteményből, és azzal kóstolja újra az egészet. nem is gondolnád, ez milyen fontos.
például a Sulawesi kávénak az egyik eléggé jellegzetes hatása, hogy azonnal kiszárítja a szádat, nagyon alacsony a savassága, emellé bátran lehet ajánlani citromos-narancsos sütiket, amik visszaállítják a száj egyensúlyát, a valencia narancs szelet például tökéletes választás, (ez ilyen narancsospiskótaszerűség)
(engem ez az egész ceremónia picit az úrvacsorára emlékeztet, ez az én testem ez az én vérem, - már bocsánat)
ezután jün az utóíz vízsgálata, ez is lehet gyülömcsös, vagy olyan mintha fekete csokit szopogattál volna

szóval ilyenek vannak, a munkahelymen, én kábé a tizedik körül járok. ha mindent végigcsinálom,(többször) majd un "kávémester" leszek. egy ilyen srácot ismerek, kitöltesz neki egy akármit, és majdhogynem már szagról megmondja milyen fajta ez, honnan jött jellegzetesség, saöbbi. a nem starbucksos kávékról is.

már értem miért tartották annyira nyerőnek az önéletrajzomban a "miért jelenkeztél ide?" kérdésre a "mert szeretem a kávét" választ

ezt a képet meg nagyon szeretem. szeretek kávét darálni, mert a szemek frissek olajosak.szeretem az illatát. beletúrom a kezem, és az egész csillogóscsúszósolajos, szagolgatom mélyen, meg még pár szemet el is rágcsálok.