2014. október 12., vasárnap

dolgok amiket soha nem akarok elfelejteni

amikor mégsem kérem a kévát amit wm megfőzött, kiöntött elkészített, akkor ő hirtelen a két kezével jobbra köröz egyet, aztán balra, majd az ökleit lefele tartva a középső ujjaival rámmutat.

nem lehet leírni rendesen én tudom mi volt ez, és mindig nagyon fogok röhögni.

Megy azon is, hogy a Cicát utánozza aki hajnal kettőkor a hálószoba csukott ablakából belülről üvölt valami betolakodóra kint az udvaron hogy MENNYÉ HAZA

Nincsenek megjegyzések: