Ma is volt koncert, zongora. Gyönyörű volt, Haydn, Beethoven, meg két Chopin Noktürn, ismert darabok, klassz volt őket élőben hallgatni. Zúgott is a vastaps, volt is ráadás.
Liszt Ferenc. Annyira nem ismerem amennyire illene, és sokkal kevésbé amennyire megérdemli.
A Mefisztó Polka című darab volt, az egyike az utolsó műveinek.
Elállt tőle a lélegzetem, hallgassátok meg figyeljetek oda, minden hangjára.
Nagyon érdekes, hogy előadóművésztől függően változik, különös tekintettel a csattanóra. Ez egy sokkal jobb előadás, de azt hiszem a művész korából fakadóan a vége tök más üzenetet hordoz:
Meg hát így, ezek azok a pillanatok, amikor csordultig van a szívem hazafias büszkeséggel, ritka mint a fehér holló. Liszt Ferenc nem tudott magyarul. Bárcsak mindenki rájönne, hogy a nemzetiség attól függ minek hiszed magadat.
1 megjegyzés:
komolyzenével a zen és fókuszáló agyhullámokért munka közben:
https://www.focusatwill.com/
Megjegyzés küldése