london

A londoni tréning nagyon kemény volt. Az agyam feldurrant, rengeteg információt kell befogadnom. Kicsikét félek hogy nem fog menni, de szerencsére a három hónapos friss kollegáim még bőven nem biztosak a dolgukban, és engem meg nagyon dícsérnek, szóval biztos minden rendben lesz.
A tréning helyszíne szuper volt, nagyon faint  tankönyveket adtak, meg nagyon finom kaját adtak.

Nem nagyon volt időnk túristáskodni, de sétáltunk azért egy kicsikét, szóval itt van egy két londoni nevezetesség esti fényben.

Szent Pál Katedrális

Ez iszonyú nagy, nem is tudtam róla rendes fotót csinálni, bemenni meg nem tudtunk mert nagyon késő volt.

Aztán a Tower Bridge ( a fotón az ott a már említett japán kollegina). Itt egy csomót gondoltam az unokaöcsémre, aki nagyon szereti ezt a hidat, és kicsit sajnáltam hogy nem telepítettem fel a telómra a szkájpot, nagyon eszemben volt hogy felhívom.

Egy két random kép

Ezt meg a hotelszobám ablakából csináltam. Kisvárosi lány vagyok, még sose voltam őőtcsillagos szállodában, de meg kell hogy mondjam nem volt olyan nagy szám. Szép volt meg minden, és nyilván csak ilyen üzleti szobákat kaptunk nem a királyi lakosztályt, de akkor is. nem voltak aranyból a csapok, és nem legyezgetett pálmalevéllel semmiféle szolga.

Amúgy ennek a képnek az az érdekessége, hogy pont ott készült ahol ma az előző bejegyzésben emlegetett vobagábor megpróbált feljönni a föld alól, de nem engedték neki a normális londoni magyarok, hát nagyon nevettem.

ennyi.
holnap táncóra
szeretem a náncórákat.