morbid

Ma egy barátnőmmel kávéztam, aki a legutóbbi találkozásunkat azért mondta le, mert haza kellett utaznia Lengyelországba egy közeli hozzátartozója halála miatt.

Az apósáról volt szó, nagyon aggódtam miatta, mivel az anyósáért nem rajongott, és az már többször jelezte, hogy ki akar a fiacskájához költözni azonnal - mindkét kisöreg nyugdíjas és egymás agyára mentek. Egyszóval a rossz hír duplázódott a barátnőm számára nyilvánvaló okokból.

A bácsika halász volt az Északi-tengeren világéletében, nyugdíj után, 7o felett még kijárt feketén dolgozni egy kis zsebpénzért. Beesett a hideg vízbe a hajóról, meg is fulladt, meg a szíve is megállt na.  Mondtam is a barátnőmnek, ja hát neki így szép meghalni, bólogatott. Mivel nemzetközi vizeken történt a haláleset, ezért hát úgy volt hogy a család majdhogynem otthon ült feketében várva a testre.
A barátnőm szenvtelen hangon mesélte, hogy vizihulla is, meg napok is elteltek, szóval mindenképp csukott koporsós temetést akartak, csak ott feküdt a bácsi napokat a halak mellett a jégen, és hát itt megkérdeztem hogy ugye nem, ugye, a barátnőm pedig nézett tovább mélyen a szemembe, és én akkor így előre bocsánatot kértem, dehát ezért választanak engem barátnőnek az emberek, szóval a kápolna ajtajában biztonsági őr várta őket, hogy mindenki csak saját felelősségre menjen be mert valaki nyitvahagyta  a koporsót, én pedig szűkölve röhögtem hogy ezt nem is akarom elhinni, de akkor már ő is nagyon nevetett ahogy mesélte az ügyintézést meg a temetést, meg  a műsort, meg hogy az anyuka hirtelen már nem is akar kiköltözni hozzájuk.

Jó hát ennyi a történet, délelőtt óta sokat veszített a viccességéből, na, wm még nagyon nevetett.