elmúlik

Én irígylem az ikreket Mollytól, csak szólok.


Amúgy meg rendbejön minden előbbutóbb.

A főnökúrra nem mosolyogtam már azóta, meg a szemébe sem néztem. A szerencsétlen erre úgy puncsol hogy nem lehet nem kinevetni meg megbocsájtani. Főleg, hogy tudom hogy nagyon igyekezne jóvá tenni a dolgokat.
Az az igazság, hogy akárhány szarházi főnököm volt eddig (rengeteg! - szinte csak), a szarházi viselkedése után mindig magasról tett arra hogy meg vagyok-e bántva, vagy mosolygok-e, vagy esetleg lehetnek e hosszútávú rossz következményei a történteknek. Ellenben ez tényleg, szemmel láthatóan szarul érzi magát, és a bocsánatkérésen kívül a csillagokat is lehozná.
És aki elég régóta olvas az tudja, hogy azért voltak neki igen gerinces megmozdulásai is.
Szóval asszem holnaptól megint aranyos leszek hozzá.
Már ettől a döntéstől jobban lennék amúgy.

De az új csajok is köszöntek végre, szóval nekik is megbocsájtom a létezésüket, bár az UGG bakancsukat nem.

Meg jön a tavasz is, és mivel van varrógépem a héten minden nap arra erőltettem magam, hogy végre ismét szépen öltözzek fel, és még smikeltem is mindennap - az utóbbi időben úgy voltam már vele, hogy ezekre nem pazarlom a bőröm, de igazából erre magamnak volt szükségem.

Szóval lassan itt a tavasz jajdejó jajdejó