A fényképezés szuper dolog.

Nagyon szeretek fényképezni.

Nagyon szeretem ezt a fát, és borzasztó nehéz ellenállni a kísértésnek hogy ne tépkedjem le a kérgét.

Ami pedig különleges, az az, hogy egy évet foglalkoztam a fényképezéssel, fél éve van meg a "kisgép", és csak most jöttem rá erre a lehetőségre, hogy csak egy színt tart meg, a többi feketefehér.
A lehetőségek végtelen tárháza ismét bővült.

Mutatok egy abszolut nyers képet, semmit nem csináltam vele, ez így jött ki a gépből, és csak azért nem foglalkoztam vele, mert az a hülye zsinór belerondít a képbe. Mégis, a technikát (és a fa bőrét) szuperül megmutatja, és ez továbbra is csak egy plusz gomb, könnyen lehet hogy a ti gépeteken is van.

Ennyit a tavalyi fogadalmamról.

Az idei meg...

Szerintem nem rút nyelv a német, vannak szituációk, hol tökéletes. Például a híres, "Luke én vagyok az apád", ami hangozhat úgy, hogy zsöszütöpáré, vagy úgy hogy ikhhbindájnefáter.
(de a névelők... ómájgád mennyire utálom ezeket a változósdikat)

Ami pedig a nézzek németül dolgokat tanácsot illeti... Rákerestem dolgokra németül amiket szerettem magyarul-angolul... no az Agymenők-BigBangTheory, az nem a megfelelő kezdő anyag. A Die Schöne und das Biest pedig nincs fent jútúbon, le kell töltenem. ehh.
(Märchen schreibt die Zeit - édesistenem de rondán hangzik, elejétől végéig.)

Viszont a nagy multikulti irodaépületben ahol dolgozunk, ma kikerült egy cetli, hogy belső szerveződésben kis nyelvcsoportokat állítanak össze, ahol el lehet beszélgetni a világ dolgairól ebédszünetben az általad választott nyelven. A "tanárok" szigorúan jóindulatból segítenek, az egész ilyen közösségépítés, a német csoport márciusban indul. Jelentkeztem máris, az sokat fog segíteni.

Mondjuk Csárlító többet segítene :)