Pókhálók. Elmondhatatlanul sok nagy gyönyörű pókhálók. Pókháló lakótelepek, öt nyolc hatalmas szabályos pókháló egy egy bokron. Abszolute elvarázsolnak. Semleges érzelmeket táplálok a kövér keresztespókokkal a hálók közepén, nem örülnék ha ők, vagy bármely rokonságuk rajtam mászkálna, de nagyon szívesen nézegetem őket. Ahogy a hálóikat szövik, szabályos kis mozdulataikkal körbekörbe, kívülről befele. Néha nem figyelnek a szálfeszességre, akkor az a cella kissé kótyagos lesz. Pókhálót fotózni rettentően nehéz. Nem elég a szuper pókháló, a megfelelő fények, a tökéletes háttér, a gondosan kiválasztott szög, ha egy centi is hiányzik, akkor lőttek az egésznek. És majdnem mindig hiányzik az a centi.

Itt van pár példa, de nem mesélem el miéert nem okésak a képek, mert még így is elég okésak.

nem tudom hogy  mutattam e már, az egyik kedvenc játékom, próbáljátok ki.(csak szólok, én denevért is fogtam):


http://www.kongregate.com/games/DigYourOwnGrave/arachnophilia?acomplete=ara


amúgy meg nem a politikai eseményekre reflektálva (bár azokat örömmel nyugtázom) de mégis politikai jellegű kommentem az őshazáról

Magyarországon nem azért kell ügyeskedni, sunyizni meg lopnicsalnihazudni, mert az ilyen szar hely, és nem lehet másként: Magyarország pont az ügyeskedéstől, a sunyizástól lopáscsaláshazugságtól szar hely és nem lehet másként. A változás az egyénekben kezdődik, és igaza volt a régi nagynak, minden nemzetnek olyan vezetője van amilyet megérdemel.