Ma az unalomba fáradtam bele.
Annyira fáradt vagyok, hogy ezt a kapitális hibát sikerült elkövetnem. Munkahelyi bizalmasommal várunk a buszra, ahogy nő a tömeg, sűrűsödnek az emberek, egy fiatalabb lányka hozzánk egész közel áll meg. Hozzászokva ahhoz, hogy wmhez úgy tudok beszélni, hogy körülöttünk nem érti senki, a kolleganőmhöz fordulok, és tiszta angolsággal, a magam szokásos hangerejével kifejtem, hogy "nézzed azt a nőcit, 18 évesen volt ilyen cipőm, mondjuk kurvajól áll neki azzal a harisnyával, tetszik." A kolleganőm is, és a lány is abszolute megrökönyödve nézett rám, elsőre nem is értettem miért. Aztán amikor leesett. Még a körülöttünk állók is nevettek.
(amúgy fekete csillogó lakkbőr doktor mártensz volt, nagyon sűrű szövésű csipkeharisnyával, de abszolut nem ilyen gótos, hanem sokkal inkább nagyon elegáns és visszafogott hatást keltett. kedvet is kaptam egy olyan mártensz félcipőhöz megint)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése