Vajon ha egy magyar megy el a házunk elgondolkodik, hogy vajon milyen nemzetiségűek laknak itt?

Most pedig a mai moziélményemről akarok írni, ha szeretnéd a Prometheust- megnézni, akkor ne olvass tovább, mert lehet spoiler benne

 Hatalmas várakozásokkal indultam, klassz volt az előzetes. És nagyon klasszul is kezdődött. Látványos volt, meg háromdés, meg nagy, meg hangos. Szép. Grandiózus. És ez így is maradt az utolsó pillanatig. Látványos, háromdés, nagy, hangos szép meg grandiózus. A negyedénél még boldogan vigyorogtam wmre.

 A végére egyetlenegy pillangó sem maradt a gyomromban. Egyetlenegyszer sem állt fel a szőr a karomon. Ennyi, nem is igazán tudok erről mesélni, csak azt hogy szép volt. Nulla érzelemmel, a legminimálisabb katarzis nélkül jöttem ki, az az igazság, hogy a film előtt a kis bugyiboltban tett látogatás nagyobb hatással volt rám.
 Ez a film kábé olyan mint amikor egy nagyon fini úriember hetek óta úgy flörtöl veled,hogy még te is szégyelled, de a dugás harmadosztályú és el se élvezel.
És ez végtelenül, végtelenül szomorú dolog. (wmnek kéne filmkritikát írni, ő mérges, az viccesebb)

Ennyi. Egy szép és buta űrakciófilm. Valószínűleg, ha nem mondják el előtte sokszor hogy köze van az Alien-hez nem veszek rá jegyet. ehh