2012. május 19., szombat

Ennek a random aranyos kisfiúnak, és a remek geneitkai állománnyal rendelkező anyukájának a képével szeretném megkövetni a kisbabás ismerősömet aki lógva hagyott szombaton, végülis nem a gyerekkel, hanem a telefonjával volt a gikszer. Szép ajándékkal kért bocsánatot, szóval okés a dolog.

De a nyilvános helyen való szoptatásáért azért majd a jövőben bosszút fogok állni (rajta is, meg minden nyilvános helyen szoptatón). Mondjuk úgy hogy amolyan mi sem természetesebb módon rajta fogom tartani a kezem wm farkán beszélgetés közben, lehetőleg a gyerek előtt, és ha bárki kifejezi a nemtetszését, akkor majd édes mosollyal tudatom velük hogy dehát nektek ez oké nem? Most legyen nagy az arcod nem amikor kinevetitek és kioktatajátok a zavarban levő férfiismerősötöket miközben egy kávézó teraszán előveszitek a melletek.



A kisfiú mondjuk tényleg nagyon aranyos volt, úgy tűnik hogy a zselatin állaghoz kötődő pozitív érzelmeimmel nem vagyok egyedül. Mellesleg küldeném neki az e-talking című nóta első 30 másodpercét, meg mindenki másnak is aki szereti.

Nincsenek megjegyzések: