a költözésről.

Ami holnap lesz. Súlyos mi?

A sztori dióhájban, mert azért némi magyarázattal tartozom.
November eközepe felé a tesómék, akikkel együtt lakunk ugyebár,  bejelentették, hogy szét kéne menni, mert jön egy barátnőjük, akinek segítenének azzal, hogy összeköltöznek. Fer ináf, így jár körbe a jó karma.
Megállt mondjuk a villa a kezemben a falat a számban meg az ideg a gyomromban - sose voltak az alkalmas időpontválasztás bajnokai, - de aztán kifejtették, hogy bár a csajszi január elején jönne, és lakhatnánk együtt akár márciusig is, ami tagadhatatlanul kecsegtető lett volna spórolás szempontjából.

Az első kétségbeesés után- mert nagyon szerettem ezt a kertet, házat, a környéket meg depláne, meg a kisfüttyöm se akart költözni, rájöttünk,hogy nem is rossz ötlet ez,hiszen a munkahelyem, amit - egyelőre  -  imádok, isznyatosan messze van innen, mi lenne ha közelebb cuccolnánk?
Mindenközben, a család másik fele úgy döntött, hogy ők akkor maradnak itt, ami szintén nagy öröm, mert lehet majd jönni grillezni.

A márciussal kapcsolatban mi úgy döntöttünk, hogy esély sincs,az nagyon hosszú idő egy koleszben, olyan február végére gondoltunk, de viccből elkezdtünk lakásokat nézegetni. Nem volt könnyű, mert hárman vagyunk,  A Cicát nem hagyjuk itt, Ő már bizony a mi családunk tagja. Szóval kertes lakás, anyagi korlátokkal. Egy eléggé divatos (szar) környéken, ez a félút kettőnk munkahelye között. Egyáltalán nem könnyű.

Szóval nézegettünk, nézegettünk,gyakorlás képpen elkezdtünk időpontoka tkérni, meg ügynokökkel  alkudozni, hogy majd ha eljön az idő, már gyakorlatban legyünk.
Az első kertes lakás, amit elmentünk, megnézni,nemvolt a legjobb helyen, de olcsónak tűnt, okés, nemvoltunk túl lelkesek.

Szóval odamentünk, és eldöntöttük, oké ezt visszük. Igazából már fogalmam sincs milyen, mekkora, hogysmint, csak arra, hogy beléptünk, és JÓ volt, kicsit kicsi, de OtthonMelegBiztonságBarátságos  - ilyeneket sugárzott, meg van kint biztonságos cicarezervátum. És olcsó, nekünk ennyi kellett. három háznyira van az első helytől, ahol anno szobát béreltünk, vissza az alaptáborba, vicces.

Nagyon nagyon vártuk ezt a napot. Én főleg, napi kábé két órát fogok spórolni utazásból, és ez nagy, nagyon nagy dolog. Szóval hiába fáj a szívem a környék iránt itt, ha úgyse lenne időm kiélvezni, de a szekszuális életünkre, a kreatív prodzsektjeinkre, mindenre ráfér most már egy kis egyedüllét, és ami a legjobb, mostantól mindig mehetünk vendégségbe, és viszont.

Szóval így.