csal

a bejegyzést ékezetmentes billentyűzeten gépeltem, elnézést kérek, nincs kedvem javítgatni.

van ez a srác. kollega, kedves, a maga dzsindzser módján jóképű is, de ez lényegtelen. beszélgettünk nevetgeltunk, kolcsonosen egymast kedveljuk legjobban a csapatban.
a szuneteket egyutt vesszuk ki, satobbi.
es ahogy a tema egyre fuszeresebbe valik, radobbenek, hogy ez a fiu meg tudja adni azt az egy dolgot, amit wm nem (mert nem tanitottak meg neki otthon)
tudom lanyok hogy megertetek, hisz az olvasoim zome mosolygott mar csabosan a hentesre, ment mar magassarkuban a piacra egy szebb szelet hus, egy gondosabban valogatott kilo meggy, vagy fel kosar friss erdei gomba miatt.
szoval a sraccal elkezdtunk etelekrol beszelgetni. receptekrol husokrol fozesi elmenyekrol. hozzaertonek tunt, hitelesnek.
aztan egyszercsak a semmibol elojott  az otlettel, martsam bele egy falat kenyeret a levesebe, valami suru zavaros pacalszeruseg, mennyei volt.
innentol lehet a kapcsolatot gasztroflortkent jellemezni, elpanaszoltam neki a parkapcsolati problemamat, miszerint ha a gasztronomia egy utazás, akkor wm elég otthonülő, megerti, sajnalja
az mar erzem a zavart az eroben; bar rendszeresen mesélünk egymásnak recepteket,nem mutat tul komoly erdeklodest a kacsatopi irant, de a gyanakvasomat hamar elsopri egy keleti jellegu fogassal, kacsa szilvaszosszal sos palacsintaban. keves hijan megkonnyezem olyan finom, kezzel eszem, elemezgetem, latom hogy buszke, okkal.
most mar en is akarok villantani valamit. hetvegen toltott kaposztat keszitek a csaladnak, finom mint mindig. semmi kulonos , csak egy egyszeru, oszinte,(nagyon finom) toltott kaposzta.
hetfon viszek neki kostolot,
boldogan teszem le ele egy tanyerra
es tudjatok mit csinalt a kurafi?
levagott egy koromnyi szeletet a kaposztalevelbol, megkostolta es annyit mondott nem az en izlesemnek valo. se a savanyukapi reszhez nem nyul, se a husgombochoz, tejfollel se locsolja meg, hanem a csomagolasba belenyal es felretolja
neki ez nem jo.
sic transit gloria mundi
es finom voltam.

komolyra forditva.
 barataink valnak, sose vált-szakított senki még az ismeretségi körömben úgy igazán komolyan.elegge megvisel minket ez a cucc, (onzo okaink vannak, ebben a korban, es elethelyzetben iszonyu nehez olyan cimbi-part talalni, akik mindketten mindkettonk szamara kenyelmes tarsasag, oszinten szolva maradt egy es csokolom, és azok közül az egyik elhiszi hogy két nap muva itt a vilagvege ),
nagyon sokat beszelgetunk errol.
a husegrol peldaul, en mar nem merem azt mondani, hogy soha nem csalnam meg ot - annyi mindent lattam mostanaban, annyi szitut amit soha nem hittem volna, emberek akikről nem feltételeztem kifordulnak magukból, nehez titkot is biztak ram, Nem merem állítani hogy adott élethelyzetben nem adnám be a derekam. Ő tovabbra is kitart, hogy soha,  ez a teny buntudatot kelt bennem, és titokban örülnék ha én is ennyire biztos lennék magamban.

Szerinte nincs nagy ő, meg igazi szerelem se, ahhoz tul nagy a vilag, es tul sok az ember, es ennek ellenere mindenki a szomszed faluban lel az igazira, statisztikailag nem oké
-De hogy lehetsz ennyire romantikatlan-háborgok, pedig én se vagyok egy dzsénósztin
Akkor definialjam az igaz szerelmet, a szerelmet, logikusan, - kérdez wm, a kocka. a szerelemhez kell hogy jot tudjunk beszelgetni, ehhez kell kozos elmenyalap, mert ha csak szeksz, akkor hosszutavon lofaszjoska,

és ez igaz lehet talán, hogy nincs olyan hogy igazi.
Mert ha a nagy őm egy perui  indian bennszulott, erted, es ez halalbiztosra kiderulne, hogy ezt írták meg a nagy könyvben, en nem hagynam el wmet erte, hat mirol beszelgetnek a kis kokeroval két hét után?

Mondjam meg neki milyen az az igazi szerelem, nagy ő, -röhög, akiért elhagyod a biszeksz feleséged, mekkora tahó vagy te, mondom neki, de én is nevetek, szomorúan, mert ez olyan

 nincsen mar bizserges, de este amikor fazom es ugy bujik mellem hogy minel nagyobb teruleten melegitsen akkor tudom, hogy igy akarom hetvenevesen is.

ilyenek vannak,