az öregedést nem tudom megállítani, a legújabb tünet, a bőgés. gondolom hormonális, vagy mi a szösz, de kábé minden alkalommal mikor embereket látok nagyon örülni valaminek, érzem hogy gyulladnak be a szemeim, pedig nem vagyok ám vajból, no. ma például azon könnyeztem, hogy egy fúvószenekar goszpelt dzsezzel egy tehéncsordának, akik örömmel hallgatták közelebb is jöttek, a másik meg az volt, hogy valami srác a harmincadik szülinapját úgy ünnepelte meg,hogy harminc ajándékot osztott ki az utcán, idegeneknek, azok meg örültek és megölelték meg ilyesmik.
itt amúgy hurrikán van. eljött olyan messziről. valakinek kifejtettem a hurrikánelnevezési okosságot, amit molli naplójából tanultam, de nem reagált úgy ahogy illett volna, pedig már nagyon régóta vártam hogy valakinek elmesélhessem. a nagy rémisztő szelek gyönyörűek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése