2011. augusztus 7., vasárnap

szóval ha valaki a kis lelkemért aggódna, egyáltalán nem vagyok megzuhanva, de a véleményemet addig nem írhatom meg, amíg nem találok másik állást,
a sztorit se nagyon, mert az , hogy én még mindig tudok tükörbe nézni visszásan hangzana, hiszen ismét nyomorba taszítottam a családot, blabla

addig pedig nem akarok olyan  szarságbutaságokat hallgatni, hogy a főnöknek van igaza, meg hogy csöndbe kell maradni, meg hogy vissza kell fognom magam, meg semmi mártír vagy oktató jellegű, építő megszólalást, meg sajnálkozást se,
ezért van az egyoldalúsítás, majd bekapcsolom ha

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gondolj mindig arra: mit tenne egy majom, ha ruhába öltöztetnéd, bevezetnéd a civilizáció kényelmeibe, megismertetnéd vele a társadalmi élet játékszabályait, tisztségekkel, hivatalokkal, jogokkal és kötelességekkel látnád el, és végül kezébe tennéd a sorsodat?... Ne várj többet az emberektől sem!

Wass Albert

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.