a zapukának meg boldog szülinapok

közérdekű

már ezer éve akartam szólni, Apunak, meg Palinak, hogy ugyahogyugye szorgalmasan kattintgatnak oldalt az ajánlóban a konteóra, mert az nekik való.

na

szóltam

(aztán persze elpuskáztam a címet. MOST már a jó helyre mutat a link.)

ezermillió éve nem jelentkeztem, nemsokára lesz rendes bejegyzés is, addig is:

nem ildomos bejegyzés

itt a tavasz, mondom nektek barátaim, már két liblingem is van a munkahelyemen, mármint wm-en kívül,tavaly is ilyenkor borult el az agyam egy kollegáért,
idén az egyik úgy néz ki mint rotó jóllakott óvodásnak, szóval kívánatos, de azért annyira nem mintha, de bringával jár és szereti a montipájszont, szóval mégis, de művész, szóval mégse, de enyhén hajlamos ő is a flörtre szóval mégis, bár nem lehet róla elképzelni hogy olyasféle a fantáziája mint rotónak szóval mégse, de másfajta filmek is forognak azért, szóval mégis,

a másiknak meg csak simán ráülnék a torkára és beszéltetném egy hétig, olyan hangja van
ha a bejegyzés még kevésbé lenne ildomos akkor belinkelném a híres rádiós műsorvezető életrajzi filmjéből a mélynyomós jelenetet illusztrációnak
de mivel kiskorúak is olvasnak álljon itt egy olyan kisfilm, amiben akár szerepelhetne az adott kollega is.

evridéj lájf

a hold annyira közel van, hogy kinyúlok és leveszem az égről. leesne magától is mint érett barack. zsebrerakom aztán előveszem és megmutatom amikor megkérdezem az embereket hogy látták-e és nem.

meg berakom az álomtetoválásom mögé, ami még mindig macskasziuettek, de mivel két napja megint coraline bűvöletben élek, most arcuk is van.

mesélnék arról, hogy azért nem szeretem a munkahelyemet, mert ott van wm és nem lehet flörtölni, pedig most lenne kivel, de ez nem ildomos,

és arról sem mesélek, hogy azért nem szeretem a munkahelyemet, mert egy totál ostoba baráti társaság a főnöki kar, de nekem mindig kell a dráma, szóval nem is panaszkodom,
de inkább azt mesélem el, hogy annyira buták, hogy nem képesek megtanulni amit a beosztottjaik tudnak, ezért az asztalomon levő könnyen kezelhető ámde tekintélyes dokumentumhalmot elosztom három felé, így ezremilliószorta elfoglaltabbnak tűnök,
fejhallgató a fejemen, strausszt hallgatok és ettől még szemtelenebbnek érzem magam velük szemben.

vásároljatok egy zacskó majoránna magot postázzátok el ide:
......
......

majd ezt a kommentek közt jelezzétek, nehogy kapjak hat zacskóval, köszi előre is, amúgy meg nő á.-ék ubija

farmville2

hééétvége- klassz. a mostani különösen. luca gyönyörűen elmesélte hogy kell egy szombatot kezdeni, szóval ébresztő, utána az ébredő városnegyeden keresztülgurulok a bringámmal, úszás, a reggeli nap sugarai már elég magasról sütnek be ahhoz, hogy a víz alatt tátott szemmel lehessen bámulni a buborékokat, néha bűntudatom van, félek rajtakapnak, hogy nagy levegővel lenn a foncsorozott úszószemüvegem mögül a testeket figyelem, ahogy a fényfoltokon keresztüllökdösikrúgjáktapossák magukat.
bevásárlás, vihogva utánozzuk a helyiek köszönését, oovvályt, ovvályt mondjuk idegenek mellé, vicces. otthon pizza és kert. a kert jó, a kert szép.

a múlt heti ügyködés első nagy eredménye a büdöske:

a fűszerek közül az első befutó pedig a tárkony:

bent a biztonságos melegben nőddögél a (remélhetőleg) futóeper:emlékeztek azokra a virágkatalógusokra, ahol kétméteres futóeprek voltak kismillió gyümölccsel, akkor még nem is hallottam a fotosoppról, csak a nyálam csurgott. de ezek. majd!

a gombáról nincs kép. az uncsi.

a moha viszont érdekes:főleg, ha az üvegházon nő:

találtam egy virágot:

ilyet:fogalmam sincs mi lehet, ha valaki tudja, akkor segíthet.

az aranyesőt felismerem:

ezt viszont szintén nem:
a virágja közelről, félig kinyílva ilyesmi:

nagyon nagyon erős kellemes parfümös illata van.

na de egyelőre ennyit a belső udvarról, az utcafront a frontunk most

ezt a kavicstengert a terveink közt szerepel egy picit megkurtítani, de csak óvatosan persze, nem vagyunk kertészek.
most viszont csak takarítás, meg gazolás, sose gondoltam volna hogy ez élvezet.
szóval wm söpröget:aklüke meg gazol:wm jó barát. tapintatos. ehe
közben nézzük a ház előtt eltrappoló szurkolókat, meccsre mennek, a zúgás, kántálás percről percre erősebb

a rózsák is hajtanak, bent is, kint is:klassz, hogy nem tudjuk milyen színűek lesznek.

erről sincs fogalmunk se, hogy mi lehet:
ez az a hely, ahol a giccs otthonná válik:

bent á. küzd az indákkal és a tüskékkel:


közösen barkóbázzuk ki hogy melyik növénynek mi lenne a jó:
spec a golgotavirágról tudjuk úgyhogy annak bátran esik neki:

a második félidő elejére fáradunk el annyira hogy bemenjünk, napsugár napsugár napsugár, jó dolgok ezek.


kruppilupá krámpoté kéne már csak erre a képre.

mondjuk mielőtt megszakadna a szívetek elmesélem, hogy ma megállás nélkül esett az eső

farmville

kertészkedés. gyönyörű kertünk van, és itt a tavasz. szóval elkezdődött a földtúrás. az eleje mármint. és ezeket meg is kell mutogatni.

de mielőtt bármit is mutogatnék itt van egy pár kép, amivel még télről tartoztam, a kert havasan:
ugyanaznap reggel wm

aztán a nap is kisütött:


persze azóta ezerrel kitavaszodott. a kertünkben éledeznek a növények, iszonyú kíváncsiak vagyunk, hogy mi lesz itt. tervezgetünk is vadul, már amennyire lehet, a lehetőségeink elég korlátozottak, mert itt egy teljes díszkert van kialakítva. szóval a haszonkertészkedésre nincs helyünk. sebajtóbiás. az üvegházat ráhagyom a hugomékra (mostantól legyenek ők ár.) termelnek majd lecsót, később lesznek képek arról is, de!

szombaton elmentünk sárkányt eregetni, de lefele fújt a meleg szél, szóval ugráltunk kicsit a bokáig érő sárban, aztán bevásároltunk. magokból. mert hosszú hosszú évek óta boszorkánynak akartam magam képzelni, és majd most. tizenkét fajta fűszer, plusz egy - két gyógyvirág. nagy a boldogság most gyerekek, lágy, halványzöld vizet ereszt nekem wm az esőgyűjtő hordóból, locsolok, sarazok, magot ültetek, gyönyörű szombat vasárnap volt ez, én túrtam, wm pedig körbefotózott

sok törpénk van, igen, és sose gondoltam volna, hogy valaha leírom ezt, de a törpék jól néznek ki.



rémfalu, szerelmetespárral a háttérben:

munkaasztal:



minden gondosan felcímkézve, a tárkonytól a metélőhangyáig:

nagy-nagy örömmel tölt el a munka:


erre a képre pedig tessék rákattintani, mert óriási, és érdekes:

öröm kertészkedés tapsi hipp hopp jajdejó jejdejó, és még nem is meséltem a gombáról ami nevelgetek,meg a szamócáimról, meg

bksz

szóval az úgy volt, hogy reggel fél ötkor amikor keltem még nagyon álmos voltam, mert előző este megnéztük a hellréjzert (ami a szekszes fotókon kívül amit a csajszi talál tolál fisifosi volt). felkaptam a bringásrucikat, amik mindig rondák büdösek izzadtak, bedobtam a táskába az eőző este gondosan kikészített csiniruhákat, betekertem. (fél óra masszív tekerés hajnalban, sötétben, hidegben hóban fagyban esőben szélben. mondjuk most olyan hátszélben hogy csuhaj, szóval nem panaszkodok)
beérek, csatakokban folyik rólam az izzadság, kiveszem a cuccokat a táskából irány mosakodni, átöltözni, kisékszer kissmink. kis melltartó otthonhagyva. sokkot kaptam. mert nekem nem ér össze. nem hiszem el, ilyen nincs, otthonhagyom a melltartómat, ómájgád. beletörődve bújok bele a fekete ingbe, amit lassan három éve vettem de sose hordtam. miért nem hordtam ezt a csinos fekete zsebesnagyombos felhajtott rövidujjú pamut inget eddig? hát azért, mert a gombok között öklömnyi rések tátonganak. és nem azért mert kicsi, hanem csak mert. aznap, mikor elfelejtem a melltartómat.oldalról konkrétan látni a csöcsömet. már ha eléggé lent van a fejed. mert odáig ér. röhögtem kínomban.

a réseket vastag iratkapcsokkal belülről összezártam (egész nap karcolászta a hasam) a székemet a legalacsonyabbra állítottam, és wm-et felhívtam hogy felülről a második fiók a halom tetejéről a kék. nem nem a virágos, és nem is a fehér, hanem a kék. mennyire jó ha a partnered ugyanabban az épületben dolgozik.

a baj csak az, hogy hetekkel ezelőtt kaptunk ketten nyolc sportszeletet, amiről ő azt hitte hogy kettő az övé és kettő az enyém, nincs több, ezeket én eldugtam a bugyik alá és kéthetente egy szeletet akartam neki adni, úgy hogy a sajátomat is, mert ő a szerelmem, és most más helyre kell dugnom, meg minden alkalommal el kell hitetnem, hogy ez az utolsó.

bózasztóó kellemetlen szituációó

nagy

nap a mai.

titok

mindent felfalunk

női olvasóimnak szeretettel,



hol máshol, mint egy kád forró vízben. odavagyok