olvasni jó.
szeretek olvasni

nem hiszek a szépirodalomban, az olvasás az a szórakoztatásra lett kitalálva, nem értem mély mondanivalókat, nem is érdekelnek. minőségi ponyva, az való nekem, egyszerű agyú lány vagyok, aki tudja a határait.

jó lenne, ha több magyar könyvünk lenne, most épp két könyv között vagyok, és ezek nehéz pillanatok angolul

mert az nem is olvasás, hanem belecsúszás, nem a buszon robogok egy állásinterjú felé, hanem egy északamerikai kisváros csatornarendszerében keresek egy szörnyet,
nem szaros seggel ücsörgök az egyre büdösebb fürdőszobában, hanem egy francia színház súlyos illatú öltözőjében mustrálok egy kurtizánt,
nem wmhez bújva fekszek az ágyban, hanem kavicsokat dobálok a bozótosba egy szigeten hátha rejtőzik ott egy osztálytársam, aki meg akar ölni.

ezek mind más nyelven íródtak, mindhez hozzá kell szokni. hogy ne nehézkes kínlódás, hanem tényleg belecsúszás legyen az élmény.

van akit már jobban ismerek, könnyen elkapom a ritmusát, van akit legszívesebben úgy olvasnék, hogy sorvezetőt használok.

most barkertől keztem bele a coldheart canyonba, ez nem lesz könnyű. ezt is azért írtam hogy ne kelljen elkezdenem.

ennyit akartam csak, köszi