nem akarunk cicát lakásba, falusi lány vagyok, és nem láttam még lakáscicát, el se tudom képzelni, hogy kert nélkül hogy érezhetik jól magukat. meg hogy lehet elég élettere neki is nekünk is.
persze tudom, hogy lehet ez, meg jó nekik, csak nem ehhez szoktam. pedig dekurvajó lenne, jaj. jaj.
sebaj októberben költözünk, kertesbe, szerintem legkésőbb tavasszal már nekünk is lesz.
a macska nálunk is kerti lesz, már szoktatom. tegnap egészen 3 lépésre eltávolodott a teraszajtótól, de aztán megijedt egy madártól és fülét lesunyva bevágtatott az ágyneműtartóba. a madár pedig a röhögésemtől rebbent el.
hát, én meg nagyon városi lány vagyok, kerti macska az nem kell: az nem olyan ragaszkodó, egeret rak a párnádra kedvességből, levadássza az alvó madarakat a fáról és egyáltalán...jó, tudom, a cica elvileg boldogabb a kertben, dehát gondolni kell az önző macskatartóra is...a macska csak legyen szépen otthon és szeressen
aposom cicaja - aki az enyém volt régen -hatalmas patkanyokat visz haza, a nappali közepén teszi le, altalaban fej nélkül. ez annyira kúl! a macska végülis vadallat, még ha épp csendben lépked is mellettünk. :)
én a kettő között akarok valami megoldást. kábé hogy kimenjen szarni, okádni, legelni, vadászni, aztán bejöjjön szeretgetni zsarolni zabálni idegesíteni szórakoztatni.
amikor ideköltöztünk az első albérletünknél volt vaami szomszéd macska, aki megkedvelt minket, minden nap ugyanakkor jött, eltöltött velünk fél órát, aztán elvonult. az jó volt, csak egyrészt kevés, másrészt a lakótársak nagyon nem díjazták.
12 megjegyzés:
Drága vagy. Mi is szeretünk :)
exiessi
lehet, hogy a rotóék már el sem jönnek a házavatóra. :)
jobonts
dehát nektek mér nincs cicátok? az olasz főbérlőnk nem tudott a macskáról, pedig két évig laktunk a lakásában...
nem akarunk cicát lakásba, falusi lány vagyok, és nem láttam még lakáscicát, el se tudom képzelni, hogy kert nélkül hogy érezhetik jól magukat. meg hogy lehet elég élettere neki is nekünk is.
persze tudom, hogy lehet ez, meg jó nekik, csak nem ehhez szoktam. pedig dekurvajó lenne, jaj. jaj.
sebaj októberben költözünk, kertesbe, szerintem legkésőbb tavasszal már nekünk is lesz.
nagyon várom
kell a macska.
aklü
a macska nálunk is kerti lesz, már szoktatom.
tegnap egészen 3 lépésre eltávolodott a teraszajtótól, de aztán megijedt egy madártól és fülét lesunyva bevágtatott az ágyneműtartóba. a madár pedig a röhögésemtől rebbent el.
hlesions
hát, én meg nagyon városi lány vagyok, kerti macska az nem kell: az nem olyan ragaszkodó, egeret rak a párnádra kedvességből, levadássza az alvó madarakat a fáról és egyáltalán...jó, tudom, a cica elvileg boldogabb a kertben, dehát gondolni kell az önző macskatartóra is...a macska csak legyen szépen otthon és szeressen
aposom cicaja - aki az enyém volt régen -hatalmas patkanyokat visz haza, a nappali közepén teszi le, altalaban fej nélkül. ez annyira kúl!
a macska végülis vadallat, még ha épp csendben lépked is mellettünk. :)
én a kettő között akarok valami megoldást. kábé hogy kimenjen szarni, okádni, legelni, vadászni, aztán bejöjjön szeretgetni zsarolni zabálni idegesíteni szórakoztatni.
amikor ideköltöztünk az első albérletünknél volt vaami szomszéd macska, aki megkedvelt minket, minden nap ugyanakkor jött, eltöltött velünk fél órát, aztán elvonult. az jó volt, csak egyrészt kevés, másrészt a lakótársak nagyon nem díjazták.
nem baj, nemsoká.
ja, persze, a vadállatság nagyon kúl...a national geographicon
ühüm. nem is értem, miért nem kutyát tartasz...
mert a macska izgalmasabb és szebb állat. de ehhez nem kell neki patkány...
(ja, meg még egy fontos macskaerény: a macska született bohóc)
Megjegyzés küldése