mesélek nektek vicceset.

hajnalban, nyitás előtt mindig beugrok az útbaeső teszkóba, (kicsi kedves üzlet, kifejezetten diákokra, dolgozókra, specializálódva, a belvárosban,) valami reggeliért, ma ma is így tettem.

szombat korai óra lévén a város teli volt áldatlan állaptban leledző fiatalokkal a lassú kínkeserves úton hazafelé
persze, be kell térni venni valami okosságot ami felszívja a cuccot, volt most is belőlük pár, nem örültem, megzavarják a reggeli nyugalmas rutinomat

beálltam a sorba, előttem négy hőbőlgő küzd az önkiszolgáló kasszával, ilyenkor reggel nincs is más.
valami fura volt velük odafigyeltem, hát négy remekbeszabott magyar honfitársunk kettőnek még úgyahogy megy, amásik kettő meg totál lefagyva,és az amúgy tökegyszerű legál termékeikkel is eljutottak az "eladói segítség szükségeltetik" képernyőhöz, ahonnan sehova tovább.
én nem szóltam egy szót se, csak bámultam ki a fejemből, remekül elszórakoztam, ahogy közös erővel sem sikerül megoldaniuk a feladatot, káráltak szitkozódtak, de nem azon a szétrúgomeztaszart hangon, hanem kedvesebben. az egyik szívhezszólóan siránkozott, hogy ő nagyon éhes és elkezdi, a másik pedig oktatta, hogy a gép szar, ez ingyen volt. gondoltam majd akkor segítek ha a magaméval már végeztem, és teljesen kiélveztem a szituációt.
a mellettük lévő kassza kiüresedett, odaálltam,még mindig a saját dolgaimmal törődve, (fontolgatva a frappáns belépőmet) és ekkor az egyik hozzámszólt.
nem tudom mit gondolhatott, hogy a kolidzsgríni-i kisteszkóban (brisztol,egyesült királyság) mennyi esélye van,
őőőneharaguggyámásegítesz? - így magyarul
a többiek itt húzták volna vissza,hogy viselkedjen már nehezen bírtam, a pókerarcot.
végignéztem rajtuk, és válaszoltam, hogy igen, csak várj egy kicsit.
hű volt nagy lefagyás, az egyik innentől kezdve már csak azt tudta hajtogatni, hogy "eztnemhiszemelmennyiazesélyreggelhatórakkoreztnemhiszemelmennyiazesélyreggelhatórakkor", lehúztam az áruikat, az egyik próbált okoskodni, hogy kevesebb fánkot üssek be, nevettem és mndtam hogy nem magyarországon vagyunk, erre szabadkozott kicsit, persze nem, bocsi, fizettek, elköszöntem tőlük, és otthagytam őket.
vicces volt
jólesett

amúgy ma kurvaszar volt cigiügyileg. nagyon kellett volna, és ideges voltam egész délután, wm rámszólt hogy egyek eneszcét,. semmi értelme, az agyamat arra idomítani, hogy az idegbajra jó a nikotin, úgyhogy inkább tetriszeztem egy kicsit.
bevásárlás közben, (meg mostanában amúgy is), többször eszembe jutott, hogy megüssem egy-egy ellenszenvesebben viselkedő embertársam

előbbutóbb meg fogom tenni.

de a 12. napon is túl vagyok