2010. január 20., szerda

semmi különös.

továbbra sem

nyugis télies napok. dolgozunk, hazajövünk eszünk, olvasunk, szeretjük egymást.
kirándulni nem megyünk, fos az idő, tévénk nincs. a számítógép majdnem teljesen behalt, kellett egy új.

néha vendégeket fogadunk, néha nem.

wm végre kedvet kapott a munkakereséshez, ami jó.
én pedig egészen megszerettem az új helyemet, nem is sok kedvem van visszamenni a régibe, bár ezt titokban tartom, a beosztottjaim borzasztó csalódottak lennének ha megtudnák, hiányolnak nagyon. de itt most egy picit nagyobb esélyét látom a tehetségem megcsillogtatásának, és ez fontos, itt nincs boltvezető, én viszem a kócerájt, és élvezem

kezd honvágyam lenni, nagyon hiányzik már a család, sokat gondolok rátok, pedig az eltelt idő egyáltalán nem tűnik soknak, sőt.

esténként fekszek az ágyban, olvasok, a lábam wm hasába fúrom hogy melegítsem, ő bontogatja a narancsokat,elfelezi őket, néha rá kell szólni, hogy ne mindig a nagyobbat adja. ezen kívül nem is szólunk egymáshoz, de nem is kell.

gitározik, sokat gyakorol, és legnagyobb meglepetésemre egész jól megy neki.
én mostanában nem zongoráztam, de majd.

ő írogat, én nem alkotok, pedig a szobros ötletemet már nagyon be kéne fejezni.

néha csinálok sütiket, zserbót, meg mézeskrémest, jó lenne egy nagyobb konyha,

az "AZ"t olvasom épp, angolul és harmincévesen is ugyanolyan ijesztő mint magyarul és tízévesen

amúgy ezt már régóta el akaram mesélni, ne fogadjatok el ajándékot a lucától, nemjóaz. még tavaly kaptuk tőle az abarat című mesét, képes volt olyan ajándékot adni, ami még nincs befejezve, a második kötetet nemrég raktam le, úgy, hogy az utolsó negyedet nem olvastam el, felcsesztem magam, hogy még három kötet hártavan, úgy, hogy még nincs is megírva. (pedig az érzés az olyasmi, hogy AZONNAL kéne) szóval az utolsó 50 oldalt inkább tartogatom majdegyszerre. szóval jól gondoljátok meg barátkoztok-e vele.

ma egy amúgy művelt angolnak elmagyaráztam egy angol kifejezés keletkezésének a történetét, és iszonyú büszke voltam magamra

ilyenek vannak

4 megjegyzés:

lucita írta...

neked legalább már van második kötet, szerinted itt mikor lesz magyarul?...
baszki, mostmár tényleg meg kell tanulnom angolul. (lez meg minden reggel megsimogatja az altered carbont.)

aklübisz írta...

erdemes megtanulnod , mert a masodik resz igencsak izgalmas

bar a nevekhez nagyon nehez volt hozzaszokni

amugy love

gyöngyvarázsló írta...

a magyar nevek tök cukik. :)

ovena

aklübisz írta...

jobbak is szerintem