Bristol International Kite Festival 2009

elmesélem nektek a múlt hétvégét, jó? hát persze hogy jó, lesz sok szép kép, meg mozgókép is, napsütés meg boldogság, szelerem, mi kellhet még egy kellemes hétfő reggelhez?

szóval, az úgy kezdődött, hogy már júniusban kiszúrtam, hogy lesz ez a sárkányfesztivál, szóval fogtam, és jól lefoglaltam magamnak ezt a hétvégét a munkahelyi szabadságosnaptárban.
és nagyon vártam, nagyon.

közben még vendégünk is lett majdnem, ennek is örültem, mert ha hozzánk jön valaki, akkor annak mindig kell valami eksztra szórakozás, és ez elment volna kettőnek is, de sajnos mégsem sikerült a találka (nem baj, majd tavasszal!)

és egy héttel a fesztivál előtt az addig borús, genya idő elkezdett elvonulni, és tudtam hogy gyönyörű hétvégénk lesz,

és múlt szombaton reggel csináltam szendókat, begyűrtam a plédet a hátizsákba, és elindultunk a helyszínre. ami az utcánk végén van, egy órányi túra után, nem is tudtuk, ha kájtozni akartunk mindig egy csomót kellett utaznunk, pedigde!

szóval, itt a zöld hídon megyünk át, páran tudjátok, alattunk a
gőzvasút, az utasok integetnek, és ott a távolban az égen.. bizony azok már sárkányok, siessünk, siessünk!

persze azért előtte még sokat kell menni, felfele:

évike így örül, hogy nemsoká ott lesznek:

már csak egy domb választ el:

és megérkeztünk, nem is késtünk, és nincsenek is sokan :)

próbareptetések
két nagy medúza egymás mellett, sajni ezután már csak külön külön sikerült őket lekapni




ilyen a nagyobbik:


kutya alulról
tengeri herkentyűk:


gyakorlás
és műsor:



ez a sárkány, amit a narancspólós bácsi ereget, kilencven különálló minisárkányból állt:



ha nem hiszitek el katt erre a képre, és számoljátok meg:

letelepedtünk piknikezni, ilyesmi kilátással a városra, sütött a nap, jó szagunk volt, zene, sárkányok, csomóan piknikeznek, és mindenki mosolyog egymásra, és képzeljétek már majdnem aludtam, mikor arra lettem figyelmes, hogy valaki nagyon kiabál egy kutya után, résnyire kinyitottam a szemem, ott szaladt el egy vakarcs, és én hopp kinyújtottam csak a kezem és elkaptam a pórázát, mert gyorsabb vagyok mint terminátor

én nem akartam az én sárkányaimat elvinni, mondván hogy sokan lesznek, nálam ezerszerte menőbbek is, wm pedig azt mondta, jó de ő hoz pénzt, én nem akartam neki ezt megengedni, aztán nagy huzavona után hozott pénzt, szóval a képen a vadiúj sárkányomat készülök éppen összerakni.



azt hiszem, az amatőrök közül az enyém volt a legszebb :)


aztán volt még egy csomó műsor, ilyen szellemizék, meg tengeri herkentyűk az égben, meg szinkronreptetés, meg lábak:





repül a bálna: ez a hal óriási volt, hatalmas.
aztán szépen hazamentünk, és boldogok voltunk

és egy héten keresztül keresztül kerestünk zenét ehhez: