2009. május 31., vasárnap

pünkösdi ajándék kis családomnak

kérem a cinikusabb lelkületű, ámde szívemnek éppoly kedves egyéb olvasóimat, hogy saját nyugalmuk érdekében most hagyják el a termet, a szünet után temészetesen nagy szeretettel, és frissítőkkel várjuk őket vissza.
megértésüket köszönjük.

szóval van ez a videó:

elöljáróban:
ez a videó itten a világ egyik legnehezebb triatlonversenyén készült, egy apa-fia párosról:




a sztori pedig:
a gyereket majdnem megfojtotta a köldökzsinór a születéskor, az orvosok kábé azt tanácsolták a szülőknek, hogy dobják ki, béna, beszédképtelen, meg értelmi fogyatékos is.
a szülők gyakorló keresztényként úgy gondolták, akkor inkább csinálnak neki egy két jó évet, aztán ha meghal hát meghal.
na nem halt meg, sőt mi több kiderült, az agya tiszta maradt, jó humorú, értelmes ember. (olyannyira, hogy egyetemet végzett, és dolgozik is, miközben telibenyálazza a pólóját, a fejére erősített elektródákkal üzenget a számítógépének, hasznos tagja a társadalomnak, adózik, vatevör)
apuka nyugalmazott katona, sportőrült, és a fia nagy vágya, hogy az apjával tarthasson, aki, ahogy ezt látjátok, valóra is váltja. folyamatosan versenyeznek szerte a világban, meg egyszer bringával körbevitte egész amerikán, hogy megmutassa neki. klassz, mi?
amúgy apuka nemrég szívinfarktust kapott, az orvosok azt mondták neki, azért élte túl mert ilyen keményen sportol, szóval csakígytovább.

nna ilyesmik vannak benne.
a dal lehet hogy ismerős, amúgy a refrén olyasmit mond, hogy "tudom, hogy a megváltóm él"


no meg negyven napra meg is jelent, szóval kellemes szabadnapot kívánok nektek!








később:
-képzeld, nekem is a nyakam köré tekeredett a köldökzsinór, aztán hogy ne haljak meg inkább felvágták anyut, és kiszedtek.
-azt nagyon jól tették.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Furcsán néztek a kollégák, hogy csak úgy, derült égből elkezdtek peregni a könnyeim...

Bora