2007. május 14., hétfő

minőségét megőrzi

az apukám régebben képtelen volt kidobni dolgokat, és érdekelték a régiségek is, ezért sok szemét landolt nálunk a faluból, hátha a tanárurat érdekli.

egyszer kapott egy nagy , kábé 10 literes mázas köcsögöt, meg is örült neki, hogy az majd az udvaron valami növénnyel jól fog mutatni. aki hozta, annyit mondott, hogy az öreganyja kamrájában találták, csak ki kell mosni.

kíváncsiak vagytok mit kellett volna belóle kimosni? majdnem teljesen belekövesedett lekvárt. 30 éves szilvalekvár volt benne. apu úgy döntött, régen értettek a tartósításhoz, meg ilyesmi, szóval ő csakazértis megkóstolja. és képzeljétek, olyan 5 centi kőkemény réteg alatt "csak" keménygumicukorkeménységű volt a lekvár. megkóstolta, és azt mondta finom, ő nem dobja ki, ezt bekajolja. mindenki undorodott tőle, és én voltam az egyetlen, aki úgy döntött, érdemes megkóstolni.

gyerekek... az a 30 éves majdnem kőkemény szilvalekvár az egyik legfinomabb cucc volt amit az életemben kóstoltam lehet, hogy belegörbült a kanál mire kiszedtél vele egy falatnyit, de annak még mindig olyan szilva íze volt, olyan klasszikus szilvalekvár íze... 30 évig várta, hogy három hónap alatt elpusztítsuk

Nincsenek megjegyzések: