ma úgy kábé három hét óta először direkt benthagytam a céges laptopot, szabotáltuk a táncórát hogy kicsit pihenjek. megöl a lelkiismeretfurdalás.
Az van hogy eléggé durván elöntött a munkacunami. Részben az én hibám, egész nyáron lazáztam. Már amennyire a fejfájós szemkiégős kínlódós tanulás lazázás. Most itt az ősz, hűvös van végre, nem mgy a légkondi, nm vakít a nap, friss levegő, kaptam óriási képernyőt a laptopom mellé, végre tudok dolgozni.
Van is min, ilyen iszonyúan el vagyok maradva, kapkodom a felyemet így a fejemre visszahulló kakimeteorok elől. A célom hogy mire az anyukák ideérnek rendbehozom a dolgokat. rengeteg meló, rengeteg.
cserébe kirándulni visznek és egészben sült disznóval etetnek, nesztek egy kép a céges kirándulásró, jó lenne utánanézni valami íjászatnak, azt mondták született tehetség vagyok, így nyolcvan ember közül hoztam a legjbb pontokat, képzeljétek el, és élveztem is nagyon.
(Amikor kicsi voltam, az apukám tanított légpuskával lőni, és mindig mondta, hogy célzás, majd levegő kieresztése célzáspontosítás lövés. most is így csináltam, mindig így csinálom, fényképezésnél is.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése