2013. március 6., szerda

Azért szeretem a politikát, mert nagyon, nagyon meg tudja mozgatni az agyat. Úgy gondolom, hogy amióta rendszeresen figyelemmel kísérem, azóta sokkal frissebb és gyorsabb vagyok szellemileg.
 Kicsit olyan mint a dzsenga, csak adott számú tégla van, és minél magasabb a torony, annál óvatosabbnak kell lenni le ne dőljön, jobbrabalra, meg van olyan pont is, ahol a torony kedvéért jobb abbahagyni a játékot.


Wm könyvet vesz nekem ékszerek meg bonbon helyett, úgyhogy most újraolvashatom a Virágot Algernonnak -ot. Nagyon szerettem, de nem is emlékszem mikor olvastam utoljára. Teljesen más értelme van megint.
Ami viszont nagyon érdekes, az az eleje, amikor még alig tud írni - kikerestem, Szepessy György fordította - magyarul nagyon erősnek éreztem azt a részt. Most viszont, az első benyomásom kifejezetten lehangoló volt, közel sem volt olyan szembeütköző az összes hiba. Először arra gondoltam, hogy a fordító, ha lehet, javított az eredeti művön, mennyire szuper a magyar nyelv, satöbbi.
 Aztán érdekes dologra jöttem rá. A Zinterneten élünk évek óta, és amikor szórakozást keresek, akkor kábé 9o százalékban angol nyelvű oldalakon mozgok. A világ helyesírása rohamosan romlik, és itt most nem arról beszélek amikor valaki stílusjegy gyanánt, tudatosan ír helytelenül, hanem az igazi igénytelen lebutult nagyon nagyon gáz helyesírásról. Ezzel jobbára angol nyelvű oldalakon találkozok, és valószínűleg azért nem éreztem annyira borzasztónak a könyv elejét, mert hozzá vagyok szokva hogy ilyet látok. Míg magyarul azért továbbra is szinte csak (legalábbis erre) igényes szövegkörnyezetben mozgok, valószínűleg a magyar fordítást továbbra is ugyanolyan erősnek érezném.

ilyesmik. meg a tudomány

Nincsenek megjegyzések: