Azt hiszem, szerénytelenség nélkül állíthatom, jó vagyok az újévi fogadalmakkal. Szóval álljon itt a kettőezertizenháromra tervezett. Napi tíz perc német, aztán meglátjuk milyen messzire visz. Természetesen nem a német a szívem vágya, valami skandináv nyelvet tartanék hasznosnak, a franciát szépnek, a japánt meg menőnek, de -látjátok milyen érett gondolkodású vagyok?- úgy gondolom, hogy a kétszer négy évnyi kínszenvedés, amit gyerekként a némettel átéltem nem volt hiábavaló, és az a tudás valahol megvan, és ezzel a nyelvvel van legnagyobb esélyem a sikerélményre.
Ami pedig szintén ösztönöz, hogy a a szüleim mindketten nekiláttak angolul tanulni, akkor nehogymár én ne legyek képes a németre.
A könyv borítóján a férfi arca tenyérbemászó és irritáló, szóval a fotó kedvéért cicanasit raktam az arcára.
Amúgy meg, nesztek itt ez a link. Ez egy szuper film a űrnácikról akik a Hold sötét oldalán élnek. Egy film az űrnácikról, nem hiszem hogy szükség van előzetesre, vagy a kedvenc jelenetemre, vagy bármire, itt az egész film. Űrnácik. Szóval ha megy kicsit az angol akkor katt, ha nem akkor vadásszátok le feliratosan.
A nyelvtanulás amúgy érdekes. Most, hogy megvan a fogadalmam, folyamatosan csikorgatom az agyam, és próbálok wmmel német tőmondatokban kommunikálni, ő is viszont, és komolyan, mint mocsárból a buborékok, lassan jönnek fel szavak, az űrnácis film német betéteiből is egy csomót értettünk. Szuper.
Gute Nacht.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése