tömbsajt

Az van kedves barátaim, hogy ma eljött az a pillanat, hogy a mérgemet magamban angolul fortyogtattam, és angol nyelvű blog híján a fészbúkon tettem közzé, mégilyet. Az éle sajnos, kicsorbul - a tűz már kezd elaludni, de megpróbálom visszafordítani,

Szóval ez a TÖMB sajt az egyik ok amiatt kivándoroltunk, az hogy a lusta lehúzós flegma keleteurópai eladónő a  szarnál is szegényebb angoltudásával próbálja nekem elmagyarázni, hogy azért nem szeleteli, mert szeletelés közben a gép szetnyomja, és kevesebbet kapnank a pénzünkért, ő csak jót akar. És latom azt a sunyi szar rafkós csillogást a szemében, amit akkor latsz amikor az árus a mozgó mérlegről kapja le a portékát a piacon, és a torkomat fojtogatja a felháborodás hogy te ennyire hülyének nézel, baszd meg? hát mérjed le a szeletelés után te lusta buta primitív szar.

Utál minket mert mi beszélünk angolul, de lengyelül nem, és a kismillió lengyel vásárló előtt kell aláznia magát azzal ahogy válaszol, utál minket mert elvárjuk hogy normálisan viselkedjen velünk, mert összetörjük a munkahelye otthonosságát azzal hogy arra emlékeztetjük; ez itt nyugat, nem pedig a KatarzsinkaÁbécé. És legfőképpen azért utál, mert azt a hülye lukacsos sajtot szar szeletelni, a csicskája aki megcsinálná neki pedig hátul pakolja a dobozokat.

És utálom magamat amiért keleteurópai módra viselkedek, és nem mondom lassan tagoltan a szemébe, hogy hát mérjed le a szeletelés után te
Ahogy egy tudatos vásárlóhoz illik,
Mert magyar vagyok, és meghunyászkodok, ahogy a piacon se ugattam le a mozgó mérleggel mahináló  szarháziakat,

 És a kör bezárul, csak mi tudjuk megváltoztatni őket, de mi nem merjük. Néhányan igen, de nem mind.

És magyarul szólok oda wmnek, hogy ez egy buta majom, húzzuk innen, úgy hogy a nőre nézek; tudja csak hogy őt ekézem, a helyett hogy mosolyogva végignézzem ahogy leszeleteli a géppel a sajtot.
borzasztó, hogy ez a szemlélet olyan mint egy rákos sejt, hiába sugarazod, kemózod, amputálod a testrészt, akkor is újranő, rák, csak fertőző.

Aztán persze azért is jöttünk ki, hogy egyen pénzünk sajtot venni, de ez tényleg egy másik bejegyzés.



*


This block of smoked cheese is just the perfect illustration why we left Hungary. If you want the experience too, go to the Polish shop on Glouchester Rd, and you will understand too. I know she hates us, the middle aged shop assistant with the most utter boredom on her face , she hates us, because we don't feel strange here, because we enjoy the benefits of a polite, human, customer focused system what she - just as english language - never will be able to master. (also because I want my cheese sliced and she knows that)
Oh my God, how badly I disgust by that sour stinky Eastern Europian communist odour, what I feel when a shop assistant doesn't greet me when I step in a shop, but I have to say hello first: howhow low I think of her when she tries to lie me on her poor english (50 words on the top) that the reason for her not slicing the cheese, because the machine crushes the cheese, and we would get less for our money. And I cant talk to her, because all I could say is, then weight it after slicing you lazy dumb cow, but I can't go that low, I just let my company do the talk, and he is too soft and nice, and he didn't lost his sense of humour. And the saddest that I DO_THE_RUDE, what I never did with a bad intention since im eating the sourdough of immigrants: I use my own language to comment on someone making it clear that Im talking about the person; I tell my partner thats an ape, lets go. And this is how contagious is the heritage what we dragging after ourselves, like the cancerous cells, what we trying to leave behind, but never really will.