napi kép napi pol

Először is: én is utálom az új blog kezelőfelületet, mint a kanyarót. Másodszor. Gyakorlat teszi a mestert, nesztek ilyeneket tudok fotosoppolni:

Harmadszor. Ma is iszonyatosan felbosszantottam magam a magyar politikán, csekkadó? téLLeg? Meddig mennek el? Első éjszaka joga nem kéne? Mérgemben posztoltam a fészbukra egy dalt, ezt(persze egy enyhébb komment kíséretében):

Tudom, hogy komolytalan a téma, de sajnos a séma ráhúzható annyi mindennapi dologra Amikor ez a dal készült, akkor is a mostaniak voltak uralmon. Akkortájt azért ez nem tűnt olyan viccesnek. Egy csomó rossz esemény is eszembe jut, egy jópár feleslegesen megrángatott fiatal élet. És hallod ugyanez, csak holnap már a buzulásról szólna a dal. Utána meg miről, a szólásszabadságról?
 Semmi sem változott. És a baj ott van, hogy SBM felszólalt, de ennyi. Én külföldről ugatok. A nagyja meg belefáradt, leszarja, vagy magának kapargatja a pici gesztenyéit.

Akkoriban ismrtem olyan tökkelütött autószerelő szívós gyereket aki ugyan megjárta a bíróságokat pont e fentiek miatt, és boldogan elment megint azokra szavazni, hülye vagy, kérdem. Nem kell félni azóta még jobbra indult, meracigányok megazsidók, de mivel ő gitározik, szabadgondolkodó, szóval a buzulás még oké, már ha a matematikai képlete (90-60-90)a másodikon ugyebár. No mindegy.
 Egy lájk érkezett a dalra, azzal a lánnyal is elfogyasztottunk azért pár kábítószeres cigarettát, meghát médiamunkás is, egy buzi sráccal lakott mikor együtt dolgoztunk egy tévéműsorban egy darabig. Elég libbernek hangzik, ugye? Elmondom még kit lájkol. Az Orbán Vikit.