2012. március 4., vasárnap

Vasárnap

Nagyon szeretnék egy új tetoválást, nagyon régóta. Valami magyaros mintát keresek, ecce az imigráns identitási válsága, vagy hívhatjuk bárminek. Annak ellenére, hogy nem szívesen élnék már Magyarországon, a gyökereimre büszke vagyok. Csodaszámba menő dolgok születtek a Kárpát medencében, és sajnálatos hogy lassan minden a feledés homályába vész. Hö.
Mindegy, a lényeg az, hogy mintát keresek bőszen, próbálom összeszedni melyik kunkor, szirom, szín mit jelenthet, hogy a tetoválás ne csak gyönyörű legyen, hanem esetleg jelentéssel is bírjon.

De barátaim, mondjátok meg miért van az hogy egy gyűszűnyi tudományért három szekérderéknyi nagyon durva szélsőjobb propagandán kell átvergődni magamat?!

Libsikomcsizsidóbérenchomokos barátaim, mi mind oly fogékonyak vagyunk a szépségre, tudományra, művészetekre, akkor hogy lehet az, hogy valami ennyire egyszerűen és varázslatosan szép dolog ennyire kiesik az érdeklődési körünkből.
Olyan mintha a magyar kultúra egy közös rezervárumba lenne csukva a turulosokkal, a kulcs meg egy mocsár mélyén, valahol, MESSZE.

Borzasztó, megyek is szolmizálni egy kicsit. Mert én Kodály leánya vagyok. Anyu is az, boldog szülinapot neki.







És hogy a napi kép a lehetőség szerinti legjobban elüssön a témától, itt a cica aki egy mandalamintás ágytakarón aludná édes ámát ha nem kattintgatnék:

3 megjegyzés:

Molly Bloom írta...

hú, isteni ez a kép.

sniccer írta...

Ezen a képen tökre hasonlít rád a macska.

aklübisz írta...

:) szerintem ő ennek nem örülne.