2012. február 11., szombat

cipőfa és szombat



Sokat sétáltunk ma, szépen sütött a nap. ( A fészbukon a bajai ismerőseim havas fotói összetörik a szívemet. Iszonyú hónvágyam van.)(hö höhö hónvágy, érted??)


De a mai nap hőse akkor is a cica, róla kellene fotó
a Cica valamiért fél a konyháktól. Az előző helyen sem állt meg soha az inkriminált helységben, átporzott rajta szemvillanás alatt, és itt is inkább csak az előszobaküszöbről pislog befele.  Minden nap nagyon kinevetjük, amikor kunyerbál hogy kísérjük kia a kajatáljához, és legyünk vele ott egy picit.

Amitől viszont mi féltünk, az az udvarra való kiengedés. Eddig  pórázon sétáltattuk, amit utált, és mindig szökni akart, de a szakirodalom azt mondta, hogy x hétig nem szabad kiengednünk. Az x helyére a legoptimistább 2 hetet, a legrémisztőbb 6 hetet mondott, ennyi kell hogy megszokjanak és ne induljanak haza.
Ez volt a negyedik hét vége, és már mindhárman nagyon untuk ezt a bezártságot. Főleg a kakiláda takarítására gondolok, és ami a legszörnybb, hogy a legújabb almot annyira szereti, hogy amikor tiszta és friss, akkor el is fekszik rajta, és bámul ki ránk szemtelenül a budijából. Utána meg bújna. Remek.

Tegnap este imentünk vel, póráz nélkül, de nem hitt a szerencséjének (és iszonyú fos idő volt) szóval gyorsan visszahátrált a lakásnak, de ma, amikor kimentünk vele, akkor nem sok kellett ahhoz, hogy a kerítésen egyensúlyozgasson, majd eltűnjön a szomszédságban.
Na ezért nem leszünk szülők sose, ez egy iszonyú stresszes fél óra volt, wm rámszólt, hogy hagyjam, nem hülye, majd visszatalál, de én ötpercenként mentem ki ciccegni.
Nagyon féltem hogy elveszik, de aztán szépen komótosan visszabattyogott, (majd elindult az ellenkező irányba a kis rohadék) és végül nagynehezen hazajött.

Később is kiengedtük, akkor már ki is csuktuk, mert hideg volt kint nagyon. Na akkor iszkiriben érkezett, valamitől nagyon megrémült. Aztán attól kapott sokkot, hogy csukva az ajtó, de szerencsére wm időben  reagált, és engedte be, szóval bátor vezérünk villámgyorsan elfoglalhatta a főhadiszállsát az ágyunk alatt.

Holnap is kimehet, reméljük a pisi az már kint fog megesni. (A kakit nem olyan rossz kitakarítani)

Nincsenek megjegyzések: