2011. július 31., vasárnap

vicskraft





A jó kislányok hercegnők akartak lenni, a rosszak meg rocksztárok. Így lett belőlük jegyző, meg műkörmös.

akik beleszartak, azokból nem lett semmi.
esetleg boszorkányok.
itt a konyhájuk.


az úgy kezdődik, hogy készíts rózsaolajat.


ehhez kell egy kis üveg mandulaolaj , meg egy csomó illatos, kezeletlen rózsaszirom.




egy tiszta befőttesüvegbe tömködd bele a rózsaszirmokat, majd öntsd fel az olajjal. kicsit rázd össze, hogy minden szirom olajos legyen, és a bubik felszálljanak, zárd le, majd hagyd állni. fényes, napos, meleg helyen lehetőleg.


ha igazán fini illatú olajat szeretnél, akkor mondjuk ötnaponta cseréld az olajban a szirmokat, amíg a türelmed engedi, de ehhez a recepthez egyébként az is jó, ha két hétig áztatod, oszt csókolom.
ha a cserélgetős mutatvány mellett döntesz, mert annyi rózsád van mint a gaz, akkor te azok közé a szerencsések közé tartozol, akik hosszan kínlódhatnak, minden egyes rózsaszirom kicsavarásával, a konyha, a fényképezőgép, a klaviatúra, minden csillog és bűzlik,  fáj a szíved a pazarlástól, szóval még a sarkadat is rózsaolajjal kenegeted,
és minden alkalommal
van egy ilyesmi mellékterméked:


ezt később bele lehet dobni egy kád fürdővízbe,igazán finom érzés, meg kell hogy mondjam.


mikor úgy döntöttél, hogy elég illatos az olajad, (és eléggé teli van a hócipőd a sziromcsere művelettel) akkor kezdődhet az érdemi rész. ilyesmik kellenek hozzá:
az olajat utoljára leszűrni, utoljára kinyomkodni, végrevégre


majd gőz fölött elkezdeni melegíteni. a forró vízbe az olaj alatt érdemes dobni egy fej rózsát, illatos a konyha, és jól néz ki a fotón


ha pedig már itt tartunk, így kezdődik a rúzsavíz, meg a rózsaszörp receptje, hogy forró vízbe rózsaszirmok, de ez itt most nem az a sztori.

fontos hozzávalók:








szóval adj a cucchoz egy kis olivaolajat, az jót tesz a mennyiségnek. aztán csak pár csepp teafaolajat. az varázsszer a bőrnek, jót tesz a pattanásoknak meg sebeknek, meg mindennek. ezzel óvatosan kell bánni, mert ha túl sok van benne, akkor lemarhatja az arcodat.



aztán jöhet bele egy-két kanál méz, közben folyamatosan melegítsd


itt jön egy nagyon fontos rész. jusson eszedbe, hogy a glicerin szintén nagyon, nagyon jót tesz a bőrnek, és löttyints bele ebből is, bár a receptben erről nem írtak. szerencsére a glicerin minden rendes háztatrásban megtalálható. már ha a "rendes háztartás" meghatározásába beletartozik, hogy "egy olyan hely, ahol kísérleteznek óriásszappanbuborék készítéssel".

aztán a következő az némi méhviasz

ezután lehet próbálkozni azzal, hogy művészi kavarásfotót készítsünk


íme:
 


mikor az összetevők szépen összeolvadtak, jöhet az utolsó, egy kövér aloe leveléből a takony:


itt azért érdemes odafigyelni, hogy az aloe zselét alaposan szétnyomkodjuk, a későbbi simább hatás érdekében.
kész is vagyunk, a cuccot alaposan kifőzött mini lekvárosüvegekbe lehet tölteni.


a krém szépen lassam megszilárdul. ahogy a rétegek előtűnnek, hesegesd el a kétséget, miszerint "lehet hogy a glicerin okkal nem szerepelt a receptben", a majdnem teljesen szilárd cuccot rázd alaposan össze, és mint ki jól végezte a dolgát, tedd be a hűtőbe.

másnapra már legyél száz százalékig biztos abban, hogy a glicerin nem kellett volna, de teljes nyugalommal építsd fel magadban a tervet

az üvegcséket forró vízben kicsit főzve a szutymákot felolvasztom



ekkor látszik csak igazán, hogy igen, valóban a glicerin nem elegyedik az olajokkal

majd hűtsd vissza őket, a könnyebb szétválasztás érdekében:

hogy ne legyen olyan könnyű a szétválasztási folyamat, természetesen a glicerin alul van, tehát a megszilárdult balzsamot egy maghőmérővel, (vagy kötőtűvel, vagy kis botocskával) át kell lukasztani, és a glicerint leönteni.


ami igazán boszorkányság, hogy még ennél a lépésnél is derűsnek kell maradni, és sztoikus nyugalommal konstatálni, hogy az igényesebb prezentálhatóság érdekében beszerzett  pici műanyag tégelyek a fertőtlenítési folyamatban tökéletesen elvesztették formájukat. magyarul szétfőttek a mocskos rohadékok, és egyéb ízes érzelemnyivánítás.

kuka.
pár nappal késűbb új tégelyek vásárlása, és újabb próbálkozás., újabb  felmelegítés
ezúttal kissé sikeresebb,


itt azért már boldog voltam, jöhet a felcímkézés. pontosabban először a címkegyártás:



aztán a felcímkézés



hahaha


végül a dobozok tetejét dekoráltam, és íme a kész termékfotó, aklüke házi ajakírje:





eléggé büszke vagyok ám. mert könnyű, illatos, selymes a szájon, iszonyú jól néz ki, fél évig eláll.

3 megjegyzés:

lucita írta...

hallod, annyira felbosszantottál, hogy percekig nem jutott eszembe a revans szó.

:fullfákingriszpekt

kisstm írta...

Gratula, ez nagyon jó lehet!!!!!!!!!

Névtelen írta...

csoda jól néz ki! puszi: magdi