fűszeres kakaót főztem reggelire, hogy nem cukorral igyuk a kávét, fos kedvem van, hátha attól jó lesz

a stukadepim hónapról hónapra durvább, tegnap majdnem kirúgattam magam. persze nekem volt igazam, de minden szerettem leszid, hogy miért nem tartom a pofámat. hát mert csak. wm leszidott, ezért haragszom rá, és 90%százalékban igaza volt, én pedig a maradék tíz miatt nem érek hozzá egész este. fesztivál van a városban, de én inkább fázom itthon, fáj a fejem, és kiszakad a petefészkem.

kicsinál a gondolat, hogy hétfőn majd meg kell hunyászkodnom annak érdekében hogy megtarthassam a melómat.
elmesélem milyen arc a főnököm, akinek majd igazat kell adnom.
vagyis inkább nem mesélem el, inkább egy történetet csak.
van egy kollegám,eléggé haldoklik a férje. októberig remélik hogy kihúzza. a nő csont és bőr, nem alszik, otthon ápolja a férjet, satöbbi. múlkor összeesett a folyosón, mert neki nem szabad megállnia a munkájában, míg más aki szintén az ő pozíciójában van, de jó kapcsolatban a főnökkel, a karját a tarkóján összekulcsolva heverészik a székében. aznap szeretett volna akorábban hazamenni, a főnök azt mondta neki, majd ha visszajön az ebédszünetéről, elengedi. fer ináf. az ebédszünet fél órás. hát aznap neki sikerült egy órásat tartania, míg a kollega zöld arccal ült az asztala előtt.
másnap a férj bekerült a kórházba, a nő kicsit kiborult, sírdogált. a főnök pedig aggódó arccal ölelgette, hogy majd jobb lesz. mi meg csak néztünk.
ehh
ezt mesélném el neki, hogy mennyire megérdemli az alkesz férjét meg az obszesszív zabáló 250kilós anyját, mert egy féreg, de majd ehelyett bólogatok, hogy igen én elvetettem a sulykot.
mert ezalkalommal előbb kéne munkát találni mielőtt dobbantok.

mondjuk utána végigolvastam a zindekszet, és rájöttem, hogy még mindig jobb itt másodosztályú állampolgárnak lenni, mint magyarországon akárminek is.

de a legjobb lenne soha többé nem menstruálni.

a kakaó mondjuk egy kicsit rendbetett.



(ha valaki azt szeretné kommentálni, hogy a főnöknek mindig igaza van, akkor azt szeretettel megkérem, ne tegye.)

ehh