wicskraft

 szóval az van, hogy múlt héten  a piacon találtam egy könyvet, amiben mindenféle orvosság, meg szépségápolási cucc volt, amit magunknak lehet csinálni, gazakból, meg bogyókból. egy ilyen divatos mariatreben könyv, rá is kaptam, sokat olvastam,  bibircsókot tetováltattam az orromra, és találtam benne receptet a mostanában sok kellemetlenséget okozó problémámra, miszerint feldagad a bokám. igenigen, ülőmunka, szarbakszban nem volt erre gond, volt másra.

szóval, bicajozni úgyis szeretünk, szabadban lenni nagyon klassz,
irány az ashton court.

 ezzel a hellyel már többször találkozhattatok itt, sárkány fesztivál, meg piknikek, mikor még nem volt kert, bla bla.  tökéletes hely gyógynövénygűjtésre.

 szerencsére wm sem unatkozott,  szóval meg is tudjuk mutogatni, milyen velünk gazat szedni

 a gyógyitalba kell lándzsás útifű,

ezt a képet kicsinek hagyom, mert látszik rajta  a bugyim, és nem akarom hogy a családomnak szégyenkeznie kelljen miattam. ehhehh 

 itt már pitypangot gyűjtök

 vajon elég lesz?

 ó jaj, virágporos lett a puskás póló

 mintha mérges lenne

 a cslánszedés bonyolult feladat.

 és igen, puding vagyok, és kesztyűben szedtem, és ríttem mikor megcsípte a nagyujjam

 száradó gazak, boszorkánykunyhó. a háttérben az üvegekben csalán van esővízben áztatva, a zapukámtól tanultuk, hogy kiváló permetszer, és akkor megússzuk a növények vegyszerezése nélkül

szóval ha felvizesedne a bokád, akkor két evőkanál feldarabolt csalánlevél, két ek feldarabolt lándzsás útifűlevél, meg két ek pitypang levél, virág, szintén feldarabolva, aztán mindezeket egy liter forralt-forró vízzel  felönteni, tíz percig állni hagyni, majd leszűrni, s egy nap alatt meginni, akármeddig. ilyesmik. majd  elmesélem hat-e, de legalább mézzel finom.

 

szóval öregszünk, de legalább szépen:

a szerelem meg ilyen. egymásnak támaszkodós: