2011. január 30., vasárnap

gaszt

itt ugyebár nehéz otthoni ízeket kreálni, sok alapanyag hiányzik, illetve sokszor van, de nem olyan ízű. persze ezt az ízes dolgot nem panaszként mondom, mert a nem olyan ízű az nem jelenti azt hogy rosszabb.

érdekes mondjuk,itt tanultam meg pörköltöt csinálni, bejglit sütni (repedés nélkülit) és itt készítettem először töltött káposztát is, (ami elsőre igen remek volt, másodikra pedig csodálatos, a világ legfinonabb és legolcsóbb étele, ide nekem kéthetente)

de ami hiányzik. az a hal.
sokáig nem szerettem a halat, az első SZimi nevű macskánk (ilyen volt vagy öt-hat) rendszeresen aludt velem, begömbölyödött a vállam és az arcom közti részbe, ordítva dorombolt, majd belebüfögött az arcomba. halászlé után. páros lábbal rúgtam le az ágyról, és évekig nem tudtam utána halat enni. ami mondjuk bajai (érsekcsanádi, de mindegy) lányént akár szégyen is. aztán a halászleves macskabüfögés emléke szépen lassan elhalványult, és újból megszerettem a halat. szeretném most is csak itt nincs.

vagyis van, ezerféle tengeri bizbasz, az is lenne aki megfőzi, de az édesvizi halak itt szemétnek számítanak. mert sárízűek. szerintük. szóval eszünk halat mert egészséges, kell az agynak, a vérnek, de halászlét azt nem.


a minap piacozni voltunk. piacon lehet szép húst venni a megafonnal ordító hentestől, meg olcsó tojást mászkálóstyúktól, meg hatalmas tömb ízes sajtokat fillérekért, ez utóbbi volt ami miatt a vasárnap reggeleinket feláldozzuk a hideg oltárán.
persze rossz piacra mentünk, itt inkább lukszustermékek, meg kész okoságok voltak, mind nagyon ínycsiklandó, de az én sütim is házikészítésű, hé.

mindenesetre vettünk egy akkora habcsókot, mint a fejem (erről nem lesz kép, azonnal eltörtük és felzabáltuk) és ezt:
szívküldi szívnek, szívesen. szerintetek mi van a képen?

szerintem nem találnátok el. nem árulom el, inkább mutatok más képeket is; lámpával, wm gépével, térden kúszva csinálom őket, hogy aztán félvállról idevessem őket

tömör, nehéz szerv, zsíros a felülete, nem mertem szorítani nehogy szétessen, de elég keménynek is tűnik.


ez volt a legnehezebb kép, ez olivaolaj meg balzsamecet, úgy néz ki mint egy lávalámpa mikor egyszer felrázod, rengeteget kínlódtam hogy csináljak egy halu képet, persze sikertelenül, ezt wm készítette, aki kivette a gépet a kezemből, és utána úgy kellett visszaerősködni, mert nagyon kedvet kapott.

ilyen a belseje:

szemcsés, darabos, de könnyű vágni, és szépen szeletekben marad.
akkor most már elárulom, füstölt ikra. nagy ikraszerv, alig fér a tenyerembe, be csodás. az állaga olyan mintha zsíros aszpirint rágnál, az ízében a füst dominál, nem a hal.

nem tudom milyen halból lett kiszedve, ott sorakoztak párosával a pulton, nem lehetett ellenállni.
volt füstöletlen is, majd ha egyszer találunk pontyot belefőzzük azt a halászlébe, de ennek más sors lett szánva.

kis olivaolajon pirítom, lehelletnyi fokhagymával, nem akarom elvenni az ízét

addig sütöm amíg a külseje piros nem lesz:
ez kábé két perc. de mondhatjuk azt, hogy addig sütöm, amíg a fokhagymaszeletek ropogósak nem lesznek.

és már kész is:


kis salátával érkezett, előételnek egy másik sült halhoz.
érdekes, mert a szeletkék kicsit megolvadtak, a külseje ropogós volt, a belseje pedig krémes és zsíros, a füstölés íze hátrahúzódott, és sokkal erőteljesebben hal volt. nyami

ilyesmik

azért ennék egy halászlevet.

6 megjegyzés:

lucita írta...

baszki. csodás.
ilyet akarok enni! :)

predsenc

aklübisz írta...

ja elég súlyos. mondjuk csalás, mert ehhez aztán tényleg nem kell semmiféle főzőtudomány

maj ha jöttök szerzünk.

lucita írta...

az mindegy is, a lényeg, hogy jót zabáljunk. (egy jó zsíros kenyér lilahagymával mennyire fasza már, aztán nem kell hozzá tudomány.)

suritc

sniccer írta...

Hannibál evett ilyeneket a repülőn, amivel meg is kínálta a gyereket, az sült agy volt, nekem az ugrott be róla elsőre.

aklübisz írta...

azt is kóstolnám, persze nem emberit, minekaza, jó kis disznóagyat emlegetek ezeréve hogy kéne

Eliza írta...

Nekem is a sült agy ugrott be, mielőtt még a hozzászólásokat olvastam volna.

Azt ki nem találtam volna, hogy ez egy halból származik, de ha ettől eltekintek, nagyon-nagyon gusztán néz ki.:)

sagghtsh