Bristol Zombie Walk

magyar szemmel fura, főleg úgy, hogy azért én még bőven úgy nőttem fel, hogy nem hallottam a halovín szót, de itt a mindenszentek nem egy befelé forduló csöndes intim megemlékezés, hanem egy újabb alkalom a kreténkedésre, ez alkalommal az igazán rémisztő dolgok kicsúfolása. amikor először láttuk akkor nagyon meglepődtünk, és örömködtünk, emlékeztek, wm még nyert is egy nagy halom cukorkát a jelmezével, második évben pedig már tököt is faragtam.

a brisztoli zombi séta már tradíció, minden évben a halovín előtti szombaton, a fríkek felöltöznek zombinak, és végigcsoszognak a belvároson. a törvény szerint halandókat nem ijesztgethetnek, műsor csak annak aki szemkontaktussal mosollyal bátorít, plusz gyerekeket se szabad sokkolni. de mondjuk kirakatra tapadni, boltokba bevicsorítani teljesen éri.

az elmúlt két évben ilyenkor pont mindig dolgoztam, sokat nevettem azon hogy milyen gusztustalanul összevérzik a kirakatot kívülről-nem nekem kellett lemosni

na de idén! kedvünk is volt, meg úgy gondoltuk, hogy elsőhétvégére sem egy rossz program, úgyhogy vettünk némi festékanyagot, hogy majd mi.

arcfesték, tempera, hajspré, és íme két konszolidált zombi pár:

a képen nem látszik wm füléből csordogáló vér, pedig de:
sajni egy pöti konyhai baleset miatt egy kicsit későn kezdődött a készülődés, úgyhogy az ötszázas felvonuló tömegről picit lekéstünk - vagyis arról amikor még fényképezéshez elegendő fény van,


de azért így is láttunk nagyon sok érdekes és gusztustalan zombit, beleket, agyakat, bottal átszúrt, lefejezett fenégyelt kizsigerelt, nagyon véres járókelő hullát és tényleg vicces dolog egy bevásárlónegyedben hörögve végigcsalinkázni

szóval hepi halovín evrivan