2010. március 13., szombat

hosszabb helyzetjelentés

klassz reggel van. gyönyörűen süt a nap, fél 12, már úsztam egy órát, utána egy férfiismerősömmel rándevúztam a kedvenc kávézómban, narancsos sütit ettünk, és eszpresszót ittunk.
nagyon nagyon tavasz van, a konyhában eszméletlen szépek a nárciszaim, és kint olyan egy hét múlva nyílnak, most még csak krókuszok meg hóvirágok, meg egyéb izék, korán világosodik, későn sötétedik, ficseregnek a madarak, rügyezik a folyópart.

munkát keresek, én is, mert persze nekem mindig össze kell balhéznom valakivel, jelenleg a területi főnökkel, persze nekem van igazam, de ocsmány köcsög volt velem, előretámadott mondvacsinált indokokkal, mert tudta, ha nem ő kezd, akor én fogom felhozni az alkalmatlanságát. gondolkodom azon hogy elmegyek egyel feljebb és elsírom hogy áj em bizony érezni negavive diszkrimináltnak, báj az inglis náci, az ilyesmire úgyis ugranak. vagy a telefonszámát feladom valahova, hogy tanulni vágyó fiatal transzi.
vagy csak csnedesen kilépek innen. kirúgni engem úgyis lukszus lenne nekik, rohadjanak meg, túl jó vagyok.
(szerintem a műsor egyik nagy oka az is volt, hogy nem akar hazaengedni arra a hat hétre, és majd ha eljön akkor azt mondhatja, hogy büntiben vagyok)

nna ennyit a rossz dolgokról, de azontúl hogy egy napig nyomta a vállamat, különösebben ez sem érint meg, mert az élet nagyon klassz.

például nagyon finom tiramisut tudok csinálni,
meg most csendesen szól itt valami kellemes muzsika,
és wm minden reggel beül a munkahelyemre és ír egy órát, felviszek neki egy pohár vizet mikor befejezte a kávéját, és megpuszilom.

turkáltam egy eszméletlen durva kötött ruhát, bárcsak látnátok. újra és újra rájövök hogy azért vagyok kövérre átkozva, mert ha esztétikailag jobban vállalható testem lenne, akkor állandóan mutogatnám, gátlástalanul, úgy mint mamzel, csak nem írásban
sohatöbbé nincsen hekszensusszom, szeretek úszni, nagyon klassz, és azóta sem dohányzom, kezdem megkedvelni azt az érzést ami azzal jár, hogy ebben a testben kell élnem
hátigen, izé, leszoktam a cigiről asszem egyelőre

azt álmodtam, hogy rotót elrabolta egy perverz, és lebilincselte egy pincébe, és férfi volt úgyhogy megsajnáltam őt, és inkább felébredtem.
ha pedig már itt tartunk, fura, az elmúlt sok hosszú évben nem volt ilyen soha, nem vagyok feltöltve bokszon. elegem lett belőle nagyon, mert azok is férgek akik nem, és mindenki eltűnt amúgy is aki a bezzegazénidőmben, hagyjukmán, erre meg visszajön a plasztik, visszajön a luca, mi lesz a következő, neuromancer? de akkor se töltöm fel magam, mert addigra ezek megint lemerülnek, és egyedül maradok ott.

wm újrarakta a gépet, amin el volt mentve az ivives jelszavam, amit már nagyon régen elfelejtettem, úgyhogy sohatöbbé nincs ivivem, ezt vegyétek figyelembe ha írnátok ott
a gemkraftos mentéseimet jobban sajnálom mondjuk
és még így se megy rajta a híróz

szóval wm ír jókat, de csak ott lehet elolvasni, mert lusta vagyok a blogjára felrakni, de majd talán holnap, okés, elolvastam az attilásat, és mondtam neki, hogy most irígylem a lucát hogy tudja, deszemét, erre rámnézett, furán, és mondom hogy tééényleg,hádeénmég attilát is tudom, és nagyon nevettünk, és utána beleírtad az értékelésbe, hogy deörülsz, hogy tudod hogy darvak kikötő arnolfini, és akkor küldtünk puszit.

és a legklasszabbat a végére hagytam, szóval az van, hogy nekem már nagyon honvágyam volt, egy megfelelő méretű otthonra, ami a kettőnké, és hisztiztem meg veszekedtem, meg rinyáltam, és akkor kerestünk, aztán találtunk, nevettünk hogy úgyis az első lesz, mindig az első, aztán megnéztünk párat, utána be akartam blogolni, hogy melyiket válasszuk, aztán választottunk, az elsőt és elsejével költözünk, nagyon jó, szóval van a mi hidunk, lejjebb kell sétálni a folyó mentén a zsilip irányába, és utána van, tudjátok az a zöld gyaloghíd, na annak a lábában, tetőtéti délkelet-dél-délnyugati sokablakos. ki jön mikor látogatóba, hee?

klassz. kifizetjük a kifizetnivalókat, utána én eladom a részvényeket amiket akkor kaptam a munkahelyemtől, amikor bekerültem, (és ha felmondanék, akkor visszavennék, csak addig használhatom amíg bent vagyok) és abból veszünk repcsijegyeket, mert a harmincadik szülinapomat márpedig otthon akarom tölteni,

és boldog szülinapot a csárlinak

és szertlek benneteket

most pedig felöltözöm, wm elvisz valahova ebédelni, majd megyek dolgozni és nem is bánom, mert alapvetően szeretem a munkámat

6 megjegyzés:

kisstm írta...

Ne bosszankodj... a végén minden jóra fordul. Szeretünk ...Ann

aklübisz írta...

:)

ez a pohár inkább félig teli van mint félig üres :)

lcitánakismingyárlejárakreditje írta...

fú, ez nagyon jó volt, tökre vigyorgok.
(mondjuk szegény roto...)

gaterrai

sniccer írta...

Na ja, szegény én.
Tuti nem nő volt?

Lez írta...

Ezt nagyon jó volt olvasni, és az is jó, hogy látom magam előtt ahogy tavaszodik nálatok (itt bezzeg hideg van és fúj), meg azt is ahova költöztök, és örülök, hogy örültök.

Ja és amikor hívtok :)

aklübisz írta...

tuti...