2010. február 21., vasárnap

bejelntkezős

jó fostaliga két hetem volt.

a leszokás olyan szinten erősítette fel a menstruációs hisztériámat, hogy volt olyan nap, amikor arról akartam művészi bejegyzést írni, hogy arról fantáziálok, hogyha pengével vagdosnám a karomat akkor a vérrel együtt a rosszkedv is elhagyna. úgy gondoltam, okosabb ha ezt nem fejtem ki, tekintettel az engem olvasó családtgjaimra, akik rögtön egy borzasztó összeesküvést sejtenének emögött
mostanra nagyjából vége van, a legfőbb para úgyis melós volt, üldözési mániával fűszerezett, jobbára beképzelt, sokat sírtam is, meg mentem wm agyára erőteljesen.

de vettem ki pár szabadnapot, és új erőre kaptam, a stukának is vége, és erőteljesen tavaszodik, és amúgy nem is olyan rossz nekem

mert a felgyülemlett feszültséget valahogy le kell vezetnem, úgyhogy kényszeresen járok úszni kétnaponta, ennek köszönhetően nem fáj annyira a derekam, és fél év után először újra tudunk egy csomót sétálni wmmel, és az jó. persze az uszoda bezár felújítás miatt három hónapra

meg lakást keresünk egyre komolyabban, szerintem nagyon nem sokára lelépünk innen, aminek nagyon örülök, mert utálok itt lakni, nagyon sokat fantáziálok az új helyről.

meg wm kissé megőrült, ír mint a parancsolat. szerencséje is van, máskülönben a torkát haraptam volna el az elmúlt két hétben, főleg hogy a kislaptop megvásárlásának ez volt az egyik fő oka, de én már olvastam olyat is, ami ma lett kész, ti pedig még csak a tegnapinak örömködtök. ehhehh és nem úgy tűnik, hogy megint abbahagyja fél évre.

ja igen, és még mindig nem dohányzom, és nem is különösebben nehéz. egy nap volt amikor nagyon súlyos rohamom volt, ennek több mint egy hete, azóta semmi gond nincs

mennék már haza nagyon, de az a terv, hogy áprilisban hazamegyünk most kicsit felülíródott
jelentkezem a magyar sztárbáksz nyitó-betanító csapatába, ami egy hat hetes kiküldetés, és ha abba sikerülne bekerülnöm, akkor értelemszerűen ahhoz idomítanánk az utazásunkat, nem lenne baj, ha a munkahelyem fizetné a repcsimet, ugyebár

szurkoljatok

kaptam egy új fényképezőt, mert az enyémet elajándékoztuk karácsonykor, csináltam pár képet, nesztek megmutatom:

például itt van ez, wm palacsintát eszik

nagyon örül neki, mert ritkán szarakodok ilyesmivel:


annyira meglepődött, hogy az egyik szeme ki is sült kicsit


aztán megnéztük kint milyen

egész jó

hajóütköző

egy kicsit kiadtam a gépet a kezemből

"éttermi" asztallap

"veled sose sikerül eltévednem"


szívem amíg tálalok csinálsz nekem egy bodzaszörpöt?
hogyan
hát eddig szörp utána szóda
jeget kérsz?
nem muszáj, de ha van kedved, rakhatsz bele, meg citromot is.

íme:
hát nem édes? :)

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Úgy szeretlek benneteket. meg jó lenne együtt. én is akarok palacsintát enni!