ócédé

hiába csalom meg annyi más tehetséges alakkal, hiába hangoztatom nagy elánnal, hogy elfogyott belőle a kraft, azért még mindig telibeszarom a bugyimat sztivönkingtől.
napok óta küzdök az Az-zal, a szavak észrevétlenül folynak bele az agyamba, semmi gondom nincs az angollal, érezhetően nő a szókincsem, és borzongok, meg izgulok, és ha belenézek a mosogatóba néha eszembe jut milyen lenne, ha vér bugyogna fel belőle, -bár én már felnőtt vagyok, nem is látnám, lehet hogy bugyog is,

milyen érzés lehet az, hogy olyan mesterművek kerültek ki a kezed alól, amit lehet hogy ebben a pillanatban sem tud valaki éppen letenni?

mondjuk irgalmatlanul lefáraszt, napok óta fáj tőle a fejem, rég olvastam valamit ekkora elánnal, általában a kakilást húzom hosszabbra, ott figyelnek a könyvek, meg ráncosodnak a fürdővizes ujjaimtól, de ez jön velem az ágyba, meg a konyhába, meg a délutáni lustihoz is, most is muszájból raktam le, nehéz hetem lesz, nem szabad kicsinálni magam agyilag.

jó dolog olvasni


más
ma vettünk nikotinszopogatóscukorkát. eneszcé
nszc

nincsenek illúzióim.
szeretek cigizni,
minimális az akaraterőm
és iszonyú erősen ragaszkodok a rossz szokásaimhoz.

van hogy álmomból kelek arra, hogy rágom a körmöm,
és nincs az az érdekes állagú műanyag amit ne vennék a számhoz

emlékszem általánosban a tanítónénim a polcon tartott egy borítékot amire az volt írva hogy ezt vettük ki aklü szájából, és teli volt papírdarabokkat, buszjeggyel, ceruzavéggel, radírokkal főleg- vérében volt a pedagógusszakma, nemdebár?

szóval ez sokkal inkább a józan ész parancsa, meg a kíváncsiság mennyire bírom
holnap kezdem, az a tervem, hogy a napi rituál cigiket nszcével váltom ki, és csak az esti vacsora utánit szívom el.
megpróbáloma cigarettázásomat egyre csökkenteni, nekem ez elég lenne

wm pozitívan áll hozzá, azt mondja, ha nem sikerül az se baj, majd ha erősebben érzem hogy le kellene állni akkor megint megpróbálom.

meglátjuk.

és itt kérem a már leszokottakat, hogy abban az esetben ha csak lesajnáló diadallal közelítenék meg a témát némi mártíromsággal cukrozva, akkor ne kommenteljenek,nem segít
köszönöm

amúgy pedig azért meséltem el ezt, mert apunak az segített a leszokásban, hogy nem akart szégyenben maradni, miután két nap nemcigizés után "leszokottnak" lett nyilvánítva

mondjuk engem a bukta utáni lesajnálás nem hiszem hogy meghatna, de hátha használ